Akko
Akko <héb.>, Accon, Akkon <arab>, Akka <arab>: város Izraelben, a Haifai-ö. E-i részén, a Földközi-t. partján. L: 37 000 (1988; kb. 9000 arab). Kereskedelem, vegy-, élelmiszer-, kerámia-, acél- és textilipar; halászat. Falakkal övezett, keleties hangulatú óvárosának mai képe a 18. sz.-ban alakult ki; az Ahmed Dzsesszár- (Djassar-) mecset (1781) Izrael legnagyobb és legjelentősebb mecsetje. A török karavánszerájban az ókori Caesarea romjaiból származó oszlopok. A keresztes háborúk korából származik a Johannita-kripta (13. sz.). Itt alapította Assisi Szt. Ferenc 1218-ban az első, ma is álló palesztinai kolostort. - A várost a Kr. e. 2. évezredben föníciaiak alapították. Fontos kikötő és kereskedelmi központ volt. Az asszír hódításig (Kr. e. 700 k.) többnyire Türosztól és Egyiptomtól függött. A hellenisztikus korban Ptolemaisznák nevezték; Kr. e. 219-ben a Szeleukida Birodalom része lett. Kr. e. 64-ben római uralom alá került (Colonia Ptolemais). 636-ban az arabok, 1104-ben a keresztesek hódították meg. 1191-1298 között a Jeruzsálemi Királyság főv. volt. 1298-ban lerombolták, a 16. sz.-ban újjáépült. 1799-ben Napóleon foglalta el. 1832-ben a törökök teljesen elpusztították. 1920-tól Palesztinához, 1948-tól Izraelhez tartozik.
Forrás: Magyar Nagylexikon, 1. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 345. oldal