Spruner
Károly (von Merz), német geografus, kartograf, történetiró és költő, született Stuttgartban 1803 nov. 15., megh. Münchenben 1892 aug. 24. Katonai pályára lépett, amelyen a tábornoki rangra emelkedett. Több éven át II. Miksa bajor király szárnysegéde és bizalmas barátja volt. Kitünő hirnevet szerzett térképeivel; első sorban említendő a Hisotr.-geographischer Hangatlas (3 köt., Gotha 1837-79, 3. kiadás Menketől, 1862-78; a legújabb kiadást Sieglin rendezte sajtó alá e cím alatt: Handatlasz zur Gesch. des Alterthums, des Mittelalters und der Neuzeit, 1895 s köv.); továbbá Atlas zur Gesch. von Bayern (Gotha 1838); Histor.-geogr. Schulatlas (10. kiad., 1880); Historische Karte von Europa, Westasien und Nordafrika (1859). Egyéb munkái: Bayerns Gaue (1821); Leitfaden zur Gesch. von Bayern (2. kiad. Bamberg 1853); Die Wandbilder des bayrischen National-Museums (1869, a 2. kiadás e cím alatt jelent meg: Charakterbilder aus der bayr. Geschichte, 1878). S. azonfelül mint költő és szinműiró is tevékeny volt: Arcos Heldentod (tragédia, 1834); Der letzte Bruderkampf im Hause Wittelsbach (1861) és Die Wege des Glücks (1875); Jamben eines greisen Ghibellinen (Bonn 1876); Aus der Mappe eines greisen Ghibellinen (München 1882).