Colbert
Colbert [kolb'e:rl, Jean-Baptiste, Marquis (1658- tól) de Seignelay (*1619. aug. 29. Reims, tl683. szept. 6. Párizs): francia államférfi, gazdaságpolitikus. Ch. Colbert de Croissy bátyja. Kereskedőcsaládból származott. Húszéves korában családi kapcsolatai révén M. le Tellier miniszter titkára lett. 1651-ben Mazarin bíboros szolgálatába állt, akinek ajánlására XIV. Lajos király udvarához került. A hatalmát saját vagyona gyarapítására kihasználó, s ezért tisztéből elmozdított N. Fouquet utódaként 1661-től az állami pénzügyek intendánsa, 1665-től főfelügyelője (tkp. pénzügyminiszter) volt. Nevéhez fűződik a Franciao.-ot Európa vezető
hatalmává emelő gazda
ságfejlesztési program.
A merkantilista gazda
ságpolitika (Colbert*merkan-
tilizmus) legjelentősebb
képviselője; a monar
chia pénzügyi megszi
lárdítását tekintette cél
nak, az állami bevételek
növelésére, aktív kül
kereskedelmi mérleg el
érésére törekedett. Meg
reformálta az adórend-
Jean-Baptiste Colbert
szert, kiterjesztve az adózók körét, egyben csökkentve a fő adónem mértékét, de szigorítva az adó beszedését. A kereskedelem és az ipar támogatására behozatali védővámokat és nyersanyag-kiviteli tilalmakat léptetett életbe, továbbá - mint a gyáripar felügyelője - állami pénzeszközökből manufaktúrákat hozott létre az elmaradott iparágakban. Rendeletéivel (vízés erdőügyi, 1669; büntetőjogi, 1670; kereskedelmi, 1673; tengerészeti, 1681 stb.) a monarchikus centralizációt, az egységes szellemű irányítást kívánta elérni. A tud.-os élet fellendítésére megalapította az →Académie des inscriptions et belleslettres-t (1663) és az →Académie des sciences-t (1666), valamint a római Académie de France-t, s kezdeményezte a párizsi Királyi Csillagvizsgáló létrehozását (ennek vezetője J. D. Cassini lett). A francia gyarmatosítás kiterjesztésére törekedett Kanadában és Indiában; e céllal jött létre a Francia Nyugat-indiai Társ, és a Francia Kelet-indiai Társ. (1664). Tengerészeti miniszterként (1668- tól) jelentősen fejlesztette a francia hadi- és kereskedelmi flottát, kiépítette a kikötőket, tengerészeti iskolákat hozott létre. Támogatta a kivándorlást Kanadába az Uj-Franciao. gyarmat létrehozása érdekében. Gazdaságpolitikája, amelyet colbertizmusnak is neveznek, egyoldalú volt; a mg. fejlesztését és a belső piac bővítését elhanyagolta. Kiad. Lettres, instructions et mémoires de C. (szerk. P. Clément, 1-8., 1861-82). írod. P. Clement: Histoire de la vie et de l’administration de C. (1846); C. J. Gignoux: Monsieur C. (1942); K. Malettke: J.-B. C. Aufstieg im Dienste des Königs (1977); J. Meyer: C. (1981).
Forrás: Magyar Nagylexikon, 5. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 524. oldal