Ipar
Ipar, kereskedelem és közlekedés. M.-ban különösen a pamutipar áll magas fokon, 1912-ben 148 gyártelepe 32.147 munkást foglalkoztatott, 27,019 szövöszékkel és 762,149 orsóval; 1910/11ben 345 millió kg. gyapotot dolgoztak fel. 30 dohánygyára és 1543 szeszfözője volt. Aranyés ezüstkézműipara jelentős. 1912/13. a bevitel (állatok, élelmiszer, szövött és vegyi árúk, gépek) 195-77, a kivitel (arany, ezüst, réz, egyéb bányatermékek, kávé és gyümöles) 300-6 millió peso volt, Kereskedelmi tengerészete (1911)32 gőzösből (16,648 tonna) és 50 vitorlásból (8712 tonna) állott. Kikötőibe érkezett 1909/10-ben 3160 hajó (8 millió tonna) és távozott 2854 hajó (7.3 millió tonna). Legnagyobb kereskedelme az északamerikai Egyesült-Allamokkal van. Vasutainak hoszsza 1913-ban 25,290 km., állami táviróvonala postahivatala 45 millió táviratot, 4-7 millió so pénzküldeményt és 1913-ban 102 millió 16velet, levelezőlapot és csomagot továbbított.
Mérték- és pénzrendszere. 1857 óta a méterrendszer van hivatalosan bevézetve, azonban gyakran alkalmazzák még ma is az ókasztiliai mértéket : a hosszúság mérésénél a vara — 0838 am., a súlymérésnél a lidra — 0460 kg., nemes fémek mérésénél a marco — 8 onzas — 0230 kg., folyadékok mérésénél (főleg bornál) a baril — 775 liter. Pénzegysége a régi spanyol ezüst piaszterből származó peso a 100 centavos s így M.-nak ezüst valutája van. 1 péso — 513 K, szinezüst tartalma 24263 g. Az aranyból készült 20, 10, 5, 2 és 1 pesós érmek keresk. pénzül szolgálnak. Ezüstből 1, 1/,, 1/,, 1/,, és 1/ag PESÓS 6érmeket, rézből 1 centavós darabokat vernek. Papirpénzt a Mexikói Nemzeti Bank ad ki.
Lakosság, közoktatás és közigazgatás. "M. 27 államból, 3 territóriumból (Baja-California, Tepic és Ouintana Roo) és a központi kormány vezetése alatt álló Szövetségi kerületből (Distrito Federal) áll. Lakossága (1912) 15.501,684. lélek. Az egyes államok lakosságát az alábbi táblázat mutatja : . Lakos- Lakos.
Az állam neve sága Az állam neve sága "Chiapas Ouintana Roo ... ..- 9,828 "Chihuahua ... 423,387] San Louis Potosi ...] 638832 Durango... . 509,585/ Szövetségi kerület [ 763,170 Guerrero. . 620416) Tamaulipas... ... 256,278 Lakosai közt (I. Amerika cikknél az Amerikai népfajok e. színes képmellékletet) 19"/, féhér, 43"/, keverék (mesztic) és 389/, indiánus, kik között a régi tölték és a bevándorolt chichimeca, (Il. 0.), "valamint azeredeti törzslakosság, azaztékok keve- "veredéséből leszármazottak a legelőkelőbbek. Kitartó, munkabiró faj, de iszákosak. A meszticek (1. o.) M. államéletében jelentős szerepet visznek. Idegen lakója 105,544 van, spanyol 24,212, északamerikai 19.568, guatemalai 21,302, francia 3971, angol 4771 és német 3645, vannak törökök, olaszok, kinaiak és jápániak is. 1911—12-ben "97,576 bevándorló érkezett. M. legnagyobb vá- Tosai: M. főváros, Guadalajara, Puebla és San Luis Potosi (I. o.). M.-ban államvallás nincs, " 26114 indiánus pogány vólt. 7 kat. érseksége, 22 püspöksége van. A népoktatás térén 1910-ben 11,940 elémi iskolája volt 776,622, 34 középiskolája 4231 és 68 szak- és felsőbb iskolája 9327 tanulóval. 1913—14-ben a közoktatásra 13.926,000 dollárt fordították. A főiskolai oktatás íÍrancia mintára van szervezve. Nemzeti könyvtára (200,000 kötet) és 150 égyéb könyvtára, számos tudományos intézeté, 34 muzenuma . és 459 időszaki lapja van.
M. alkotmánya az északamerikadi Egyeésült- . Államokéhoz haásoriló. Alaptörvénye az 1857 febr. 5-iki, amelyet legutóbb 1908. részben mó- , dösítottak. A köztársaság — legalább 35 éves — elnökét és alelnökét népszavazással 6 évenként választják, a kormány 7 tagból áll, a szenátusba minden állam 2—2, legalább 30 éves tagot küld 4 évre választva, a képviselőház 233 választott tagból áll és mind a szenátus, mind a képviselő: ház tagjai kétévenként felerészben új választás alá kerülnek. Az államok élén a kormányzók állanak és külön kongresszusuk van. Minden 18 éves mexikói férfi állampolgár — ha nötlen, csak 21 éves korában — faji különbség nélkül választó.
Pénzügyei az utóbbi évtizedben megjavultak, azonban az 1913—14-ik évi költségvetés ismét túlkiadást tüntet fel, a bevétel 122.000,000 (vámok 59, adók 43 millió), a kiadás 141.156,332 (hadügy 437, pénzügy 37, közlekedés 15, közigazgatás 19 millió) peso. Államadóssága 1913-ban Hadserege önkéntesekből áll, mert bár minden20—50 év közötti férfi katona- és népfelkelőköteles, a katonai szolgálat igen könnyen elkerülhető. A családapák a katonai szolgálat alól mentesítve vannak. Békelétszáma 3112 tiszt, 26431 főnyi legénység, hadilétszáma 84.000 ember és 150,000 egyéb tartalékos. Haditengerészete : 6 csatahajó, 4 torpedó és 9 egyéb hajó, összesen 2500 emberrel. újat címerét és lobogóját 1. Címer és Lobogóatt.
Története. Amerika felfedezése idejében a mai M. nagy részét az aztékok (l. 0.) birták, kik néhány századdal előbb északról vándoroltak be és a náluknál műveltebb benszülötteket meghódították. Ők építették Tenöchtítlan fővárost, amelynek helyén a mai főváros, M. áll. Államuk élén a nemesi (katonai) kasztból való király állott, kinek hatalmát csak a papoktól magyarázott isteni törvények korlátozták. A XVI. sz. elején az azték állam az Újvilág egyik leghatalmasabb és legműveltebb állama volt s élén Montezuma (1. o.) király állott. Az ország mesés gazdagságának hírére Velazguez, kubai kormányzó egyik tisztjét, Oortezt (I. o.) küldötte meghódítására. Ez 1519 ápr. 20. kötött ki Vera-Cruz mellett s miután az aztékoktól leigázott indiánus törzsek hozzá csatlakoztak, bevonult a fővárosba és Montozumát a spanyol fenhatóság elismerésére kényszerítette. De a benszülöttek lázadásban törték ki, mely álkalommal Montezuma is életét vesztette, a spanyoloknak pedig nagy veszteséggel 1520 júl. 1. ki kellett vonúlniok a fővárosból (noche triste). Cortez ezután új erővel jélent meg s 8 hónápi ostrom után elfoglalta és feldúlta a fővárost (1521 aug.). Erre az egész ország imeghódítása követkézett s a benszülöttekre itt is áz a kegyetlen sors várakozott, mint a többi spanyol gyármatokban. Mindazonáltal M., mely 1586 óta öfálló alkirályságot alkotott, jobb helyzetbe jutott a többi gyarmatnál. Néhány derék helytartó jóvátette az első hódítók pusztításait, a főváros mellett több új város virágzott fel, áz indiánusok a keresztény hitre tértek s a benszülött spanyol (kréol) lakósság fólyton gyarapodott. Gazdaságilag azonban a többi gyarmáttal együtt M. ís az anyaországtól függött s a kreöolók ném voltak égyenlő joguak a spanyolokkal Mikor a napo- 44 tleoni háborúk idején a délamerikai gyarmatok : elszakadtak Spanyolországtól, 1810. M.-ban is felkelést támasztott Hidalgo y Castillo pap, de ; már 1811. legyőzték és agyonlövették a spanyo- -lok. Minthogy a híven maradt kreolok ezután sem : kapták a régóta kért egyenlő jogokat, az elége- .detlenség általánossá lett s mikor 1820. Spanyol- . országban kitört a forradalom, 1821. M.-ban is . általános felkelés támadt. A M.-i hadak élére Iturbide tábornok (Il. o.) állott, kivel a spanyol királyi megbizott Cordobában egyezséget kötött és a fővárosból eltávolította a spanyol katonaságot. De a:spanyol eortes nem hagyta jóvá ezt az egyezséget, mire Iturbide 1822 máj. 28. I. Ágoston néven M. császárává kiáltotta ki magát. Uralma azonban egy évig sem tartott, mert Santa Ana (I. o.) tábornok 1822 dec. a köztársaságot proklamálta és őt 1823 márc. 19. lemondásra kény- .szerítette. Erre M. az Egyesült-Államok mintá- -jára szövetséges köztársasággá alakult, elnöke Vitoria tábornok lett. A spanyolok nem ismerték el az új államot s 1829 júl. Kuba szigetéről egy sereggel kötöttek ki M. partjain. A köztársaság függetlenségét Santa Ana mentette meg, ki a :spanyol sereget bekerítette és visszavonulásra :birta. Ezután évtizedeken át belső harcok dúlták M. békéjét. A katolikus-arisztokraták ((Escoceses) és a demokraták ( Yorkinos) versengtek a hatalomért, miközben egyes nagyravágyó tábornokok, mint Santa Ana és Bustamante diktátori hatalomra jutottak. 1835-ben megváltozott a szövetségi alkotmány s M.-ból egységes köztársaság lett. Ezért 1836. Texas állam elszakadt és 1845. az Egyesült-Államokhoz csatlakozott. Ebből 1846. háború támadt, melyben az Unió egyik serege M. É.-i részét szállotta meg, egy másik pedig Scott tábornok alatt 1847 márc. 9. elfoglalta Vera- Cruzt s innen a főváros felé nyomult. Miután Santa Ana vereséget szenvedett, Scott 1847 szeptember 14. M. fővárost vitéz ellenállás után elfoglalta. Aguadalupe-hidalgoibékében M.kénytelen volt lemondani a Rio Grandetól északra eső területeiről, Új:Mexikóról és Új-Kaliforniáról, vagyis. területének feléről (15/, millió km39) 15 milló dollár kártérítés ellenében. E csapás után megint:Santa Ana lett M. diktátora (1853—55), aki erélyesen fogott a hadsereg szervezéséhez, a vám- : és pénzügyek : rendezéséhez, de mivel túlságosan kedvezett a papságnak S az Egyesült-Államoknak újabb vitás területeket engedett át, 1855 aug. felkelés támadt ellene és megbukott. 1855 dec. a liberális Comonfort jutott hatalomra, ki az egyházi javakat eladta, vallásszabadságot hirdetett és megnyitotta M.-t a bevándorlók elött. Ellene Zuloaga tábornok ütött pártot és 1858 jan. kiszorította őt a fővárosból, de a liberális alelnök, Juarez (Il. o.) Vera-Cruzban fenn tudta magát tartani egy másik kormány élén. Zuloaga fővezére, Miramon tábornok (1. o.) közben több vereséget szenvedett a liberálisoktáól, mire Juarez 1861 jan. bevonult a fővárosba, hol elnökké választották diktátori hatalommal (1861 júl). Az új elnök rögtön eltörölte a kolostorokat, elkobozta az egyház birtokait és kimondotta az :egyház és állam szétválasztását. E szigorú rendszabályok ellen nemcsak a papság tiltakozott, hanem felkelések is támadtak a vidéken. Az egyházi javak eladásából befolyt csekély összeg azonban csakhamar elfogyott, mire a kormány 1861 júl. 17. kénytelen volt kimondani, hogy két évre felfü i a külföldi hitelezőknek a fizetést. Az érdekeikben sértett Anglia, Franciaország és Spanyolország erre 1861 okt. Londonban közös eljárás megindítását határozták el M. ellen. Minthogy a M.-i kormányhoz intézett ultimátumuk válasz nélkül maradt, 1862 jan. spanyol, angol és francia hajóhad jelent meg Vera-Cruz előtt és megszállotta azt. A franciák szertelen követelései miatt az angolok és spanyolok csakhamar kiléptek a további akcióból és külön egyeztek meg M.-val. III. Napoleon azonban felhasználva új sereget küldött M.-ba (M-i eggpestkosát Foreytábornok alatt, ki 1863 május 27. elfoglalta Pueblát, jún. 10. pedig M. fővárosba vonult. Itt összehívta a katolikus párt vezérembereit és- Napoleon utasítása szerint Miksa osztrák főherceget (1. Miksa, 16.), I. Ferenc József császár öccsét hívatta meg, mint császárt, M. trónjára. Miksa bízva Napoleon támogatásában, 1864 ápr. 10. Miramareban elfogadta a, felajánlott koronát. és jún. 12. bevonult a fővárosba. Helyzete azonban folyton súlyosbodott, mert Juarez M. északi részéből, ahová eleinte szorult, egyre nagyobb tért hódított, saját hívei pedig kezdték elhagyni, mert nem teljesítette reakcionárius kivánságaikat. Ehhez járult, hogy Bazaine francia vezér nagyon is éreztette vele protektori hatalmát. Az ő. ösztönzésére történt, hogy 1865 októberben Miksa Juarezt és híveit rablóknak nyilvánította és a. legszigorúbb büntetésekkel fenyegette. Juarez. azonban az Uniótól kapott segítséggel szívósan tartotta magát s mikor az Egyesült-Államok polgárháborúja véget ért, az Unió kormánya IIL Napoleont erélyes hangon M. kiürítésére szólította fel. Napoleon engedett s mikor 1867 márc. az utolsó francia csapatok is elhagyták M.-t, Miksa császár helyzete teljesen reménytelennévált. Hívei sorra elhagyták, mire az erős Ouerétaróba vonult, hol aztán árulás következtében. ellenségeinek kezébe került. Juarez erre haditörvényszék elé állíttatta és főbelövette a szerencsétlen császárt (1867 jún. 19.). Juarezt ezután: még kétszer (1867 és 1871) választották elnökkéés eréllyel igyekezett a feldúlt ország jólétét helyreállítani. Halála után (1372) Lerdo de Tejadalett az elnök, kit 1876 dec. Porfirio Diaz (I. o.) tábornok űzött el. Ez először a hadsereget reformálta nagy költséggel, azután az ipar és kereskedelem. fellendítéséhez fogott. - Megkezdődtek a nagy vasútépítések s amerikai tőkepénzesek nagy vállalatokat alapítottak M.-ban. Utóda Gonzalez (1880—84) alatt megint hanyatlani kezdett az ország, mire 1884 decemberben ismét Diazt választották elnöknek és még ötször E hosszú idő alatt Diaz majdnem korlátlan hatalommal intézte M. sorsát s azt erélyes, szigorú kormányával a virágzás magas fokára emelte. Rendbehozta a zilált pénzügyeket s tekintélyesösszeget gyüjtött az államkincstárba. 1902-ben helyreállította a Miksa császár kivégzése óta. megszakított diplomáciai összeköttetést Ausztria- Magyarországgal. 1907-ben kiépült a tehuandepeki vasút, mely az Atlanti- és Csendes-oceán "összekötésével M. kereskedelmét és gazdasági jólétét még jobban emelte. Diaz erélyes és hosszú uralma ellen azonban végre is elégedetlenség támadt, különösen az északi tartományokban. Ezt az elégedetlenséget az Unió is szította, mely féltékeny lett M. megerősödésére és azt a középés délamerikai köztársaságokkal együtt a maga gazdasági és politikai befolyása alá akarta hajtani. Mindamellett 1910 jún. nyolcadízben is elnökké választották Diazt. Ellenjelöltje Madero (L. 0.), ki már előbb is az elégedetlenek feje volt, fogságából kiszabadulva 1910 végén nyilt felkelést támasztott az északi tartományokban. A kormány esapatai nem birtak a felkelőkkel, kiket az Unió pénzzel és fegyverrel bőségesen támogatott, söt a M.-i kormány panaszára még beayatkozással is fenyegetődzött és Diaz eltávolitását követelte. Közben a felkelők egyre nagyobb sikereket értekel és 1911 máj. 8—9. Juarez mellett döntő győzelmet arattak a kormánycsapatok felett. Erre Diaz, hogy a további vérontásnak elejét vegye, régi alelnöktársával, OCorrallal együtt 1911 máj. 25. lemondott hivataláról és elhagyta M.-t. Ideiglenes elnök most De la Barra lett, de nemsokára Madero a forradalmi csapatok élén (jún. 7.) bevonult a fővárosba 8 okt. 2. a köztársaság elnökévé választották. De Madero kormánya ellen is csakhamar elégedetlenség támadt. Délen Zapata állott a felkelés élére, Vera- -eruzban pedig Diaz Félix, az öreg Diaz Porfirio unokaöccse tűzte ki a felkelés zászlaját. Diaz ugyan fogságba került, de most a fővárosban támadt felkelés a kiszabadítására. A felkelők élén Blanguet és Huerta tábornokok több napi utcai harc után Maderót elnöki palotájában elfogták (1913 febr. 18) s néhány nap mulva Pino .Suarez alelnökkel együtt orvul agyonlövették. Most Huerta tábornok ragadta magához a haalmat. De az Egyesült-Államok nem ismerték .el M. új kormányát s még jobban szították a felkelést, mely most már északon is nagy arányokat öltött Carranza és Villa tábornokok veze- "tése alatt. Huerta kezdetben nagy eréllyel szál- "lott szembe az Unióval, mire Wilson amerikai "követ el is hagyta M.-t, de a kormány csapatai "egyik vereséget a másik után szenvedték az .északi felkelőktől, kik magukat konstitucionálistáknak nevezték. Huerta, hogy végleges el- -nökké való megválasztását előkészítse, 1913 okt. "10. a vele ellenkező képviselőház 110 tagját elfogatta s okt. 14. diktátorrá proklamálta magát. "Ilyen előzmények után okt. 27. Huertát elnökké, [Blanguet hadügyminisztert pedig alelnökké vá- HNasztották. Az Unió elnöke, Wilson erre Huertá- " "hoz ultimátumot intézett, melyben lemondását ikövetelte, de ez csak annyira volt hajlandó, hogy .a választást a szavazók csekély részvétele miatt "megsemmisítette 8 az új választást 1914 júl.-ra "tűzte ki, ideiglenes elnökségét pedig fenntartotta. .A polgárháború közben tovább folyt mind na- :gyobb kegyetlenséggel különösen Villa tábornok részéről, ki irástudatlan gonosztevőből emelkeett a fővezérségig. A helyzetet még jobban kiélesítette az a körülmény, hogy 1914 ápr. 9.; Tampicóban néhány amerikai tengerészt Huerta " katonái letartóztattak. Az Unió kormánya elégtétel adására szólította fel Huertát, de ez feltételekhez kötötte azt, hogy a M.-i csapatok:tisztelegjenek az amerikai lobogó előtt. Erre ápr. 22. az amerikai csapatok rövid, dé véres harc után megszállották Vera-Cruzt. E támadásra a főváros népe lelkesen tüntetett Huerta mellett, ki abban reménykedett, hogy a felkelőket pártjára vonja és M. teljes erejével szállhat szembe az Unióval. Ekkor Brazilia, Argentina és Chile követjei mint békeközvetítők léptek fel. E közvetítést úgy Wilson, mint Huerta elfogadták s a békedelegátusok Niagara-Fallsban gyűltek öszsze. A felkelőkkel való megegyezés azonban nem . sikerült s máj. 15. Carranza csapatai több napi véres harc után elfoglalták és elpusztították Tampico városát, a petrolkumtelepek középpontját. A niagara-fallsi béketárgyalások folyamán Huerta elnök, kinek népszerűsége és hatalma egyrefogyott, késznek nyilatkozott az elnökségről lemondani. 1912 júl. elején ült össze az újonnan választott kon , melynek júl. 15. Huerta elnök bejelentette : lemondását 8 azután Puerto- Mexicón át Jamaica szigetére távozott. Az új, elnök ideiglenesen Carbajal külügyminiszter lett. , Júl. 19. Pascal-Orizco tábornok támasztottfúj: forradalmat a szövetségi kormány ellen. Car-: ranza, csapatait nov.:-6. Aguas Calientesnél. Villa tábornok megverte, mire Villa ideiglenes" kormányt nevezett ki és Mexikó város: ellen vonult. Nov. 11. ideiglenes" elnöknek Gutierrezt választotta az aguas-calientesi gyülekezet, amely "Carranzátílázadónak jelentette ki, viszont Car-" ranza a Veracruz-állambeli Orizaba várost nyilvánította fővárossá. Dec. 1. Pablo Gonzales kiáltotta ki magát Aguas-Calientesben M. ideiglenes elnökévé, Vila pedig dec. 4. bevonult M. városába ; de itt három nap mulva újabb forradalom tört ki, mire Villa és Zapata tábornokok " közös felhivást tettek közzé, hogy hajlandók visszavonulni a magánéletbe. Amig Carranza folytatta a harcot híveivel, 1915. jan. 17. Gutierrez elmenekült, helyébe pedig a Zapata-párti konvent " Gonzales Garza tábornokot kiáltotta ki ideiglenes elnöknek. 1915 febr. 5. Villa kiáltotta ki magát elnökké, akit azonban ápr. 21. North Celaja mellett súlyosan. megvertek ; . seregének nagyrésze megsemmisült. A belső , harcok észavarok az 1915. év közepénmégfolyton dúlnak. " Irodalom, R. de Záyaz Enriguez, les . Etats "Unis Mexicains, leurs ressources etc., M. 1899; Memoria del Secretario del despacho de Fomento, M. évente ; Boletin de la sociedad " de geografia y"estadistíca de la Repnblica Mexicana, M. évente; The Mexican Year-Book, London évente; Bancroft H. H., A popular " history : of; the Mexican:people, London, . 1894; u. a. Resources and Development:of M., San :Francisco 1894; Carson W. E., M. the wonderland (of the South, London 1914 ;: Flint H. :M., M. under Maxmilian, Philadelphia ; 1867; Fyfe H., The "Real M., London 1914 ; Génin"A.:Notes ; sur 1e-M., M. 1908—1910; George:P..:Das heutige/M. und seine Kulturfortschritte, : Jena 1906; ." Hugh. R. " J.,"Mo- , dern M., London "1914 ; - Lauterer;E, Mídas Land:dersblü- : henden Agave, Leipzig:1908; Schiess:W.; Oner-duxch M., , Berlin 1902; Southworth : J." R., The : Mines of. M:95köt., ; M. 1905; u. 0.,El territorio de . Baja "California, , Ban"Fran- : cisco 1899; Felix und-:Lenk, Beitrüige. zmur:Geologie und : Palüontologie von :M., -.Lieij 1890—995" Le :Mexigue au debut du XX. siécle, 2 "köt., Paris 1904; Strebel, AIt-M. , , Hamburg 1885—89, 2 köt. ; Pefafiel, Monumentos del Arbe ,Mexicana antigua, Berlin 1890, 3 köt.; Frost, History of M., New-Orleans 1882 és M. á través de los siglos, M.1884— 1888, 5 köt.; Leon, Compendio de la historia general de M., M. 1902; Gaulot, Wexpédition du Mexigue 1861—67, Halle 1906, 2 köt. Magyarul : Szokoly V., M. Miksa császárig, Pest 1866; Pawlowsky, Miksa császár szerencsétlen M.-i expediciójának leírása, Budapest 1894, 2. böv. kiad.; Banó Jenő, Bolyongásaim Ámerikában. A M.-i köztársaság tüzétes ismertetésével, Budapest 1906.
2. M. köztársaság egyik állama Gueretaro, Hidalgo, Tlaxcala, Puebla, Morelos, Gwuerrero és Michoacan közt, területe 23,909 km?, (1912) 1.000,903 lak. M. állam körülzárja az 1490 km: területű Szövetségi kerületet, valamint az állam fővárosát. A M.-i fensík D.-i része és D.-i lejtője esik belé. Rajta emelkedik a Popokatepetl (5420 m.), az Ixtaccihuatl és a Nevado de Toluca (4623 m.). A tenochtitlani fensíkon vannak a Chalco-, Texcoco-, Cristoval- és Zampango-tavak. Klimája felette kedvező és termékeny. Nemesfém-, szénés értékes kőbányákban gazdag. Fővárosa Toluca (Il. o.).
3. M. köztársaság fővárosa a M.-i völgyben, 6 km.-nyire a Texeocói-tótól, 2265 m. magasban, az B. sz. 199 26" és a Ny. h. 999 7" alatt, több vasúti vonal mellett; környékével együtt a Distrito Federalt, a Szövetségi kerületet alkotja. Székhelye a köztársasági elnöknek és a kormánynak, (1910) 471,066 lak., nagyobbára kreolok, meszticek és részben indiánusok. Fontosabb iparágai : a papiros, agyagárú, szivar, bőrárú, kalap, arany- és ezüstárú készítése, vasöntés, gépgyártás, olajütés, gyapjuszövés és pamutfonás ; kereskedelme jelentékeny. Jelentősebb közművelődési intézetei : a jogi és orvosi főiskolák, mezőgazdasági, bányászati, műszaki és ipari iskolák, tanítóképzök, nemzeti muzeum és könyvtár s több szinház. M. egyenes utcákból áll, amelyek a várost négyszögekre osztják. Legnagyobb tere a Plaza Mayor, v.de la Constitúcion, ennek közepén az El Zocalo, az eukaliptuszokból álló gyönyörű park. E téren van a székesegyház (1573—1667), mellette a Sagrario Metropolitano, M. első plébánia-temploma, a nemzeti palota a szenátus üléstermével, a városháza és a Portales. A székesegyház II. Fülöp rendeletére az aztékok hadi istenének temploma helyén épült; dór homlokzattal, dór oszlopok által elválasztott 5 hajóval, nagyszerű födeles főoltárral, kápolnájában a M.-i alkirályok és Iturbide császár sírjával. A Portales alatt vannak M. legfényesebb üzletei. A nemzeti palota (a XVII. sz.-ból) egyike a legnagyobb épületeknek, különböző hivatalokon kívül a nemzeti mu- :zeum (azték régiségekkel) és az obszervatórium is benne van. Egyike legrégibb palotáinak a "Monte Pio, állítólag Cortez is lakta. Kiválóbb épületei még: a Mineria, a Casa de Moneda, a Sto Domingo-, San Fernando-, La Santissimatemplomok, az Eseuela Nacional de bellas Artes M.-i, olasz és németalföldi mesterek képeivel. A híres Chapultepek-palotához (az elnök nyári palotája és katonai iskola), valamint külvárosaihoz villamos vasút vezet. H.-ra a város közelében van Virgen de Guadalupe, M. védszentjének temploma. A mai M. az azték Tenochtitlannak, Montezuma fővárosának helyén áll ; ez utóbbinak még meglevő romjai mutatják, hogy a mostani M.-nál tetemesen nagyobb volt. V. ö. Barret, Guide to the city of Mexico (M. 1903).
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 13. kötet (Lovas–Mons)