Berlin
Berlin: Németo. főv., egyben önálló szöv.-i tart, a Germán-alföld K-i részén. Közép-Európa legnagyobb világvárosa. T: 883 km2. L: 3 433 700 (1991). Főv.-i szerepkörének visszaállításáról a bonni szöv.-i gyűlés 1991. jún. 20-án hozott határozatot; ennek értelmében a törvényhozói és a végrehajtó hatalom intézményei fokozatosan, kb. egy évtized alatt települnek át Bonnból. Természeti viszonyok. A város a Spree f. árteréből kiemelkedő, homokkal megmagasított szigeteken jött létre. Legmagasabb pontja a Teufelsberg (120 m). A tengelyében húzódó tágas, K-Ny-i irányú ősfolyamvölgyet - amelyen keresztül ma a Spree kanyarog - a jégkorszak végén a belföldi jégtakaró olvadékvizei vájták ki. Átl. tszfm. 35-40 m; ennél magasabbak azok a lapos hátak (É-on Tel-tow, D-en Barnim), amelyek a jég által lerakott fenékmorénákból képződtek. Berlin Ny-i részén, a Spree f.-t magába fogadó Havel f. mentén, valamint DK-en morénatavak sorakoznak (pl. Nagy Müggel-tó, 746 ha; Tegeli-tó, 408 ha). Az erdők, ligetek, parkok és a tavak csatornákkal összekötött láncolata Berlin területének 1/3-ára terjed. Nedves kontinentális éghajlata átmenetet alkot az óceáni Ny-európai és a kontinentális K-európai között. Az évi középhőmérséklet 8,4 °C (a jan.-i 0,6 °C, a júl.-i 18 °C), az évi csapadékmennyiség 580-600 mm. Gazdasági élet. Jelentős ipari központ; a kereső lakosság 31%-át foglalkoztató gazdasági ág a német ipar termelési értékének 4,3%-át adja. Vezető iparága az elektronika és a villamos ipar (Siemens). Jelentős a szerszámgépek, vasúti járművek, műszerek, gyógyszerek gyártása, valamint a textil- és az élelmiszeripar is. A csúcstechnológiát képviselő ágazatok főleg a Ny-i városrészben telepedtek meg. - Forgalmas vasúti és közúti csomópont. Nrt.-ek (Schönefeld, Tegel, Tempelhof). Jelentős forgalmú folyami kikötő; hajózható csatornák kötik össze az Elbán és az Oderán keresztül az Északi- és a Balti (Keleti)-t.-rel. Városszerkezet. A II. vh. pusztításai után Berlin két külön városként épült újjá, amelyeket 1961-1990 között fal választott el (→berlini fal). A K-i városrészben a történelmi városmag szinte teljesen megsemmisült; a részben helyreállított műemlékek (Mária-templom, Miklós-templom) idegenül hatnak a jellegtelen épületek között. K-Berlin új városközpontja ettől K-re, az Alexanderplatzra helyeződött át. A forgalmas útvonalak közül a Leipzi-ger Strasse (áruházak, bankok, éttermek és a diplomatanegyed) és a történelmi levegőjű Unter den Linden (Zeughaus, Kronprinzen-Palais, Brandenburgi-kapu) a legismertebbek. A Ny-i városrészben két központ is kialakult. Főként a Kurfürs-tendammot fejlesztették, másrészt a Berlini fal által kettévágott egykori centrumot építették újjá részben (Reichstag). A városközpontot - mindkét felében lakótelepek széles gyűrűje övezi. Műemlékek. Ny— jelképe a Vilmos Császár Emléktemplom (1891-95) romos tornya és új épülete (1962); Charlottenburgi kastély (barokk, 1695-1791), Grünewald vadászkastély (reneszánsz, 1542; ma múz.), Spandau-citadella (reneszánsz, 1560-94), a Pfauen-sz. kastélyegyüttese (klasszicista, 18. sz. vége), Bellevue palota (klasszicista, 1785-89; a szöv.-i elnök Berlini rezidenciája), a Reichstag épülete (neoreneszánsz, 1884-94; külseje helyreállítva, belső kialakítása új). 20. sz.-i épületek: AEG-Tur-binenfabrik (1909), rádiótorony (1924-26) és székház (1929-31), Olimpia;stadion (1934-36), Corbusier-ház (1957), Hanza-lakónegyed (48 neves építész, köztük W. Gropius, O. Niemeyer tervei alapján, 1955-60), Maria Regina Martyrum (a nemzetiszocializmus áldozatainak emléktemploma, 1963), nemzetközi kongresszusi központ (1976-79). A műemlékek nagyobb része a K-i városrészben található; az elpusztult Berliner Schloss (1698-1713) helyén létesült téren az Államtanács épülete (1962-64) és a Közt. Palotája (1973-76), dóm (neobarokk, 1894-1904; sírboltjában a Hohenzollernek szarkofágjaival). Az Unter den Linden díszutat (1647-től holland mintára épült ki) barokk paloták szegélyezik. Zeughaus (1695-1706; ma német történeti múz.), Brandenburgi-kapu (1788-91; - jelképe, korábban övezethatár), Városháza (neoreneszánsz, 1861-69), Szt. Hedvig-székesegyház (a római Pantheon nyomán épült, 1747-73), Museuminsel (múzeumegyüttes); Mária-templom (gótikus, 13-15. sz.), ferences kolostor-templom (kora gótikus, 1300 k., rom), Miklós-templom (késő gótikus, 1230-1470; ma kiállítási csarnok), Schloss Köpenick (barokk kastély, 1681-85; ma Iparművészeti Múz.); tv-torony (365 m magas). Kulturális élet. A német szellemi élet központja; Humboldt Egy. (1810-től az egykori Prinz Heinrich-palotában [1748-86] működik), műszaki egy., tud.-os akadémia (al. 1700). Max Planck és Fritz Haber Int. Múz.-ok: a K-i városrészben Staatliche Museen: Nemzeti Galéria (épülete: 1965-68); Bode-Múz. (1897-1904), Pergamon Múz. (1909-30), a Ny-i városrészben egyiptomi, ókori, néprajzi, K-ázsiai múz., képtár, Berlin-Museum stb. Színházak: Deutsche Staatsoper (1741-43), Ko-mische Oper, Deutsches Theater, →Berliner En- semble, Schiller-Theater, Volksbühne, Schlosspark-Theater, Schinkel Színháza (1818-21) stb. Könyvtárak és levéltárak: Deutsche Staatsbiblio-thek (épülete: 1961-63, 1967-78), Berliner Stadt-bibliothek, Alté Bibliothek (a bécsi Hofburg Mi-chaeler-szárnya nyomán épült, 1774-80). A világ vezető zenekarai közé tartozik a →Berliner Phil- harmoniker, valamint a Berlini Staatskapelle, a berlini rádió zenekara. Minden év szept.-ében Berlini ünnepi hetek (Berliner Festwochen). - Az 1936. évi nyári olimpiai játékok színhelye. Történet. Berlin neve vsz. szláv eredetű; a ‘medve’ jelentésű német Bár szóval való összekapcsolása azonban nem több népetimológiánál. A medve, mint címerállat ui. csak a 13. sz.-ban jelent meg a város címerében. Az őslakos nyugati szlávok (főként vendek) a Spree f. átkelésre alkalmas helyén a 6. sz.-ban mindkét parton települést hoztak létre fKölln v. Cölln és Berlin ), amelyek a német hódítás után Brandenburg területéhez tartoztak, s történelmük is szorosan összefüggött vele. Kölln első okleveles említése 1237-ből, Berliné 1244-ből ismert. Az 1230-ban városi jogokat kapott két település 1307-ben Berlin néven egyesült. 1359-től a Hanza szöv. tagja. A Luxemburg hg.-ek idején kitört nemesi felkelést I. (Hohenzollern) Frigyesnek sikerült megfékeznie, de saját pozíciójának erősítésére a várost ismét kettéválasztotta (1442), s a köll-ni részen várépítésbe kezdett. János Cicero brandenburgi hg. (ur. 1455-99) székh.-ét Berlinbe helyezte (1486), ettől fogva a brandenburgi választófejedelmek főv. A 16. sz.-ban a város a reformáció oldalán állt, s befogadta a francia, svájci, cseho.-i menekülteket, s a zsidókat is. Frigyes Vilmos hg. (ur. 1640-88) városfejlesztő politikája következtében a középkori mag köré új városrészek kezdtek épülni (Dorotheenstadt, Friedrichswerden). Ekkor építették meg a város körüli erődítményrendszert, amely azonban a lőfegyverek rohamos fejlődése miatt hamarosan már nem nyújtott kellő védelmet, így lebontották (1693). Frigyes porosz hg. (1688-tól), majd király (I. Frigyes néven, ur. 1701-13) folytatta Berlin területi bővítését (Spandauer Vorstadt, Köpenicker Vorstadt, Friedrichstadt), s továbbra is a nemzetiségi és vagyoni különbségek alapján építkezhettek a polgárok. Frigyes hercegsége idején jött létre a berlini Művészeti Akadémia (1696) és Leibniz közreműködésével a Tud.-os Akadémia (1700). - 1710-től Poroszo. főv.-a volt. 1806-08-ban, majd 1813-ban a város francia megszállás alatt állt. Az 1848-as németo.-i forr.-ak gyújtópontja volt, magában a városban márc. 18-án tört ki a felkelés. 1871-től az egyesített (második) Német Birodalom főv.-a volt (1945-ig); 1877-tői milliós nagyváros. Itt ülésezett a balkáni konfliktus rendezésére összehívott nemzetközi kongresszus (→berlini kongresszus, 1878), valamint a Kongó-konferencia (→berlini konferencia, 1884-85). A katonai fejlesztés jegyében a város a 19. sz. második felében nehéz- és hadiipari központtá vált. 1918. nov. 9-én általános sztrájk és felkelés tört ki, s Ph. Scheidemann kikiáltotta a közt.-ot. 1919 jan.-jában leverték a →Spartacus-szövetség által kirobbantott felkelést. A weiman közt, és a hitleri Harmadik Birodalom idején is megőrizte főv.-i szerepkörét. 1933. febr. 27-én felgyújtották a birodalmi gyűlés székházát, a Reichstagot. A li. vh.-ban a bombatámadások szinte teljesen lerombolták a várost. A szovjet és német csapatok 1945. ápr. 30-án a Berlin melletti Potsdamban vívták a vh. utolsó csatáját, amely Németo. teljes vereségét hozta, és Berlin pusztulásával végződött. A szövetségesek 1944. szept. 12-i megállapodása értelmében - a szovjet zóna közepén lévő város, akár Németo., maga is négy külön igazgatott (angol, amerikai, francia, szovjet) övezetre oszlott. Az egész Berlint érintő ügyekben a négy övezet parancsnokából álló Szövetséges Városparancsnokság döntött. A Ny-i zónákban bevezetett valutareformra (1948. jún. 20. ) válaszul a szovjet (K-i) zónában is külön fizetőeszközt bocsátottak ki (1948. jún. 23.). Az ellentétek a →berlini blokádhoz vezettek. 1948. júl. 1-jén - a Városparancsnokság megszűnése után - a nagyhatalmi érdekek a várost két részre szakították, K- és Ny—re. - 1949 őszén két német állam jött létre, az NSZK és az NDK. Berlin szovjet övezete az NDK főv.-a lett (Kelet-Berlin, 1949. okt. 7-1990. okt. 3.), míg Ny-i részét (Nyugat-Ber- lin, 1950. szept 1-1990. okt. 3.) - amely gazdasági és pénzügyi szempontból az NSZK-hoz kapcsolódott - a három megszálló, mintegy az NDK-ba bezárt szigetként, közösen igazgatta. Ny— nem lett az NSZK része, hanem speciális külön státusa volt, lakóinak érdekképviseletét viszont ettől kezdve az NSZK látta el. A SZU mintáját követő NDK főv.-ában - a volt szoc. országok közt elsőként - munkásfelkelés tört ki a szovjet megszállás ellen (1953. jún. 17.), amelyet azonnal elfojtottak. Berlin kettéválását fokozta az NDK által 1961. aug. 13-án felhúzott berlini fal. Az 1971. szept. 3-án megkötött →négyhatalmi egyezmény konzerválta a város megosztottságát, rendezte az országúti, vasúti és légi közlekedést az NSZK és Ny— között az NDK területén keresztül, valamint lehetővé tette Ny— bevonását az NSZK szerződési politikájába. 1989. okt.-nov.-ben K—ben tömegtüntetések zajlottak le, amelyek nagymértékben hozzájárultak az NDK addigi vezetésének lemondásához, A Németo. újraegyesülését (1990. okt. 3.) szabályozó szerződés 1. cikkelye kimondta, hogy a 23 -kerületből álló Berlin önálló tart.-i jogokat élvez, a 2. cikkely pedig az egységes Németo. főv.-ává nyilvánította. 1991. jún. 20-án a Bundestag az összes törvényhozó és végrehajtó szerv Bonnból Berlinbe történő áttelepülésére vonatkozó döntésével Berlint ténylegesen is főv.-sá tette.
Forrás: Magyar Nagylexikon, 3. kötet (Bah–Bij), Magyar Nagylexikon Kiadó, 1999, 690. oldal