Kalocsa
Kalocsa, nagyk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmi. K.- j.-ban, a Dunától 5 km.-nyiro ; termékeny, de részben mocsaras lapályon, (1910) 1962 házzal és 11,738 túlnyomóan magyar (csak 255 német) és róm. kat. lakossal (593 izraelita, 175 helvét). Csinos város, mely mint érseki székhely s a K.-i egyháztartomány központja régóta művelődési gócpontja volt az egész vidéknek. Itt székel a főkáptalan ós egyházi főtörvényszék, van érseki papnovelője és főgimnáziuma, jezsuiták által vezetott intornátussal (Stephaneum) ; kat. tanítóképző intézete s iskolanővérek zárdája, mely nevolőíntézettel, elemi és polgári tanítónőképző intézettel és kisdedóvóval van egybekötve. Van továbbá kórháza és árvaháza. Az érseki palota, mely a XVIII. sz. közepéről való, mintegy 66,000 kötetnyi könyvtárt foglal magában ; a főgimnázíiunhoz tartozik a Haynald Lajos érsek által 1878. alapított csillagvizsgáló Ils; az érseki székosegyház, melyet gróf Csáky Imre és gr. Batthyány József érsekek emeltek, K. legmonumentálisabb épülete (szentélyében Szont Istvánnak Császka György érsek költségén 1897. készített ezüst mellszobra, mint ereklyetartó, számos drágakövel ékítve). Világl intézményei közül említondő a kir. törvényszék és ügyészség, telekkönyv, szolról hivatal, járásbíróság és adóhivatal, pénzrörbiztosi állomás, közjegyzőség és csendörszakaszparancsnokság. Van főkáptalani alapítványi pénztára, 2 takarékpénztára, közgazd. bankja, kereskedelmi és gazdasági bankja; az osztrákmagyar bank itt mellékintézetot tart fenn; számos egyesülete és társulata is van. A magyar kir. államvasutak budapest—zímonyi vonalával a Kiskőrös felől kiinduló K-i szárnyvonal kapcsolja össze; van Ítt posta- és távíróhivatal, telefonállomás. Gözhajóállomása Uszodon van. Most a foktói határban, a Meszes révnél szintén éptil új hajóállomás, mely csak 5 km.-re van K-tól s így ez lesz K. hajóállomása. Van villamossági és jéggyára, két nagyobb gőzmalma, famegmunkáló gyára, két tégla- és cementgyára, két bntorgyára, sörfözdóje, rózsafűzér- (olvasó-) gyára. K. egyike a magyar történelemben legtöbbet szerepelt városoknak. Püspökségét Szt. István király alapitotta ; első püspöke Asztrik volt, kít a király 999. követül küldött II. Szilveszter pápához. A XII.sz.-ban már érsekség. 1318-ban a magyar főpapok itt zsínatot tartottak és Róbert Károlyt egyházi átokkal fenyegették azon esetre, ha nem siet a bajokat orvosolni. Harcias érseke, Tomory Pál, a mohácsi csatában a haremezőn találta halálát, ezután az érsekség hosszabb időre török kézre került. Utóbbi érsekei nem ritkán szerepeltek a történelemben. Különösen említendő Széchenyi Pál, aki befolyását I. Lipót királynál a nemzet javára ismételten érvényesítette és különösen sikerült neki a II. Rákóczi Ferenc és I. Lípót közötti békealkudozásokat sikeres befejezéshoz közel vinni. ú Kalocsa János (debreczeni), 1. Debreczeni Ka-0csa.
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 11. kötet (Jób–Kontúr), 166. oldal