Revius
Revius freviusz], Jacobus, (latinos név), Reefsen (eredeti családi név); Reefsenius (az eredeti családi név latinos változata); (Deventer, 1586. nov. ?.—Leiden, 1658. nov. 15.): holland költő, történetíró, teológus. Teológiai tanulmányokat folytatott Leidenben, Franekerben, 1610 és 1612 között Franciao.-ban tanult különböző egyetemeken. 1612 és 1642 között különféle helyeken volt prédikátor. 1633-ban és 1634-ben Leidenben lakott mint az Ószövetség állami fordításának revizora. 1642-től haláláig az ún. Statencollege irányítója, melynek fő feladata a vagyontalan ifjak prédikátorrá képzése volt. Á szigorú kálvinizmus képviselőjeként harcolt a remonstráns mozgalom ellen. Legrégibb nyomtatott verse holland nyelven: Het hoghe liedt Salamons. In Nederduytshe gesangen ghebracht ('Énekek éneke Salamontól, Németalföldi nyelven előadva', 1621). Fő műve az Over-Ysselsche sangen en dichten ('Overijsseli dalok és versek', 1630, kiegészített kiadása: 1634). A mű három fő részből áll: írások kronológiai sorrendben a teremtéstől Krisztus születéséig, versek Krisztus születésétől az utolsó ítéletig, s egyfajta, világi versekből álló függelék: epigrammák, nász-, halotti-, dicsőítő énekek, s főleg harci, történelmi dalok, amelyek némiképpen a →Geuzenliedboek hagyományát folytatják. Az első részben található az Énekek éneké nek feldolgozása, Jeremiás panasza, s a Haman c. szomorújáték. 1640-ben jelent meg: De CL Psalmen 654 bracht door Petrum Dathenum, ende nu in sin ende rijmen gebetert door J. R. ('Dávid 150 zsoltára, németalföldi versbe átültette Petrus Dathenus, verselésében, rímelésében javította: J. R.', Javított kiadása: 1651). Zsoltárfeldolgozásait egyházi jóváhagyás nélkül a templomokban nem használhatták. Nagyobb hírnevet szerzett neki Daventria illustrata sive História urbis Daventriensis ('Híres Deventer, avagy Deventer városának története', 1651) c. történelemkönyve.
Művei a kálvinista költészet megtestesítői, két műveltség találkozik bennük: a szigorú kálvinista hitvallása és a reneszánsz, Ronsard, G. A. fíredero, P. Hooft hatása. Igen jártas volt a szonett műfajában, művészi nyelven írott versei muzikálisak, művei azonban a dogmatikus kálvinista hagyományban gyökereznek. Egyaránt kiválóan ismerte az ókeresztény és a korabeli irodalmat is. Saját korában nem volt népszerű, csak 1863-ban, J. van Vloten írásának hatására vált ismertebbé. Mint hitbuzgó, eretnekeket üldöző kálvinistát nem fogadták be a magasabb műveltségű körökbe, ahol egyébként a mérsékelt kálvinisták művészetét értékelték. Reneszánsz műveltségét, művészetét nem értették kevésbé iskolázott hitsorsosai.
Kiad.: W. A. P. Smit: Over Ysselsche sangen en dichten ('Overijsseli dalok és versek', 2 köt., 1930—1935); W. J. Simons: Sonetten van J. Revius ('J. Revius szonettjei', 1959, 1961). O írod.: J. van Vloten: Leven en uitgelezen zangen en dichten (1863); W. A. P. Smit: De dichter Revius (1928, 1975); W. J. Kooiman: J. Revius zijn leven, zijn lied (1936); L. Strengholt: Bloemen in Gethsemane, verzamelde studies over de dichter Revius (1976, bibliográfiával). Keller Anna
Forrás: Világirodalmi lexikon, 11. kötet