Como
Como: város Olaszo.-ban, Lombardia körzetben, a Comói-tó DNy-i végénél; az azonos nevű tart, székh. L: 93 000 (1990). A svájci határ közelében, erdős völgykatlanban a Gotthard-vasút vonalán fekszik. Gép-, selyem- és szappangyártás. Kát. püspöki székh. A város elsősorban középkori műemlékei révén ismert: San Fedele-templom (10. sz.), Santa Maria Maggiore-székesegyház (ered, öthajós, pilléres, román stílusú bazilika; Lorenzo Spazi tervei alapján gótikus stílusban átépítve, 14. sz. vége—16. sz.), Sant’Abbondio-bazilika (ered, egyhajós bencés apátsági templom, 1013; átépítve öthajós, oszlopos, öt félkörös apszissal kialakított ba
zilikává, 11. sz.), a 12. sz.-i városfal és erődítés maradványai (Tőrre di Porta Nuova, 1192 stb.), a Városháza (II Broletto, 1215 k.; homlokzata 1432-ben készült el), Tőrre Comunale (1215 k.), 13-17. sz.-i paloták; Casa dél Fascio (ma Casa dél Popolo; G. Terragni tervei alapján, 1932-36). - A hagyomány szerint gall alapítású ókori város (Comum) Kr. e. 89 k. latin jogú colonia, J. Caesar alatt római polgárok coloniája (colonia ciuium Romanorum) lett. Augustus korában municipiumként említik. Herulok, keleti gótok, bizánciak, langobardok uralma után a Frank Birodalom része lett. A 4. sz.-tól kér. püspöki székh. A 11. sz.-ban szabad városközt.-gá fejlődött; 1127-ben a milánóiak részben lerombolták, de 1159-ben I. (Barbarossa) Frigyes császár újjáépíttette. A középkorban jelentős kereskedőváros, híres kőfaragói voltak. A 13. sz.-tól a →ghibellinek egyik székh. 1335-ben, majd végleg a 15. sz.-ban Milánó (a Visconti, majd a Sforza család) uralma alá került. Spanyol és osztrák fennhatóság után Garibaldi 1859-ben felszabadította. A II. vh. végén olasz partizánok Como közelében végezték ki Mussolinit.
Forrás: Magyar Nagylexikon, 5. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 554. oldal