L
L (1948. máj. 15-1949. jan.): Izrael függetlenségi háborúja. A Palesztinának egy zsidó és egy arab államra való felosztását kimondó ENSZ-határozatot (1947) az arab országok semmisnek tekintették. A brit kivonulás és Izrael állam kikiáltása (1948. máj. 14.) után Egyiptom, Irak, Libanon, Szíria, Transzjordánia csapatai megszállták Palesztina D-i és K-i, javarészt arablakta területeit, és az egyiptomi csapatok Tel-Avivot fenyegették. Jún.-tól Izrael minden fronton jelentős katonai sikereket ért el, s 1949. jan.-ra már 50 km mélyen behatolt a Sínai-fsz.-re. Az USA és Nagy- Britannia kezdeményezésére, amelyeknek nem állt érdekében egy erős zsidó állam létrejötte, 1949. febr.-júl.-ban fegyverszüneti egyezmények születtek a harcoló felek közt. Önálló palesztin állam nem jött létre. A határokká merevedett demarkációs vonal kettészelte Jeruzsálemet, melynek Ny-i része és még 6700 km2 Izraelhez, K-i fele és a Jordán f. Ny-i partján mintegy 5000 km2 (→>Ciszjordánia) Jordániához, a 250 km2 nagyságú Gázai övezet pedig Egyiptomhoz került. 2. (1956. okt. 29-nov. 6.): A →szuezi válság részeként kirobbant háború közvetlen előzménye a Szuezi-csat. egyiptomi államosítása, s az Akabaiö. lezárása volt az izraeli hajók elől. A francia és brit hadműveletekkel párhuzamosan nov. 3-ra Izrael elfoglalta a Gázai övezetet és a Sínai-fsz.-et. Az USA és a SZU nyomására létrejött fegyverszünetet (nov. 6.) követő ENSZ-határozat értelmében 1957. márc.-ra Izrael visszavonult a megszállt területekről, az Akabai-ö. környékére pedig ENSZ- békefenntartó erők érkeztek, amelyek biztosították számára a kijárást az Indiai-ó. felé. 3. (1967. jún. 5-10.): az ún. hatnapos háború. 1966. nov.-ben Egyiptom kölcsönös védelmi szerződést kötött Szíriával, 1967. máj.-bán Jordániával. 1967. márc.-ban elérte az ENSZ-békefenntartó erők kivonását, és ismét elzárta az Akabai-ö.- ben a Tirán-sz.-i átjárót Izrael elől. Az újabb arab katonai szöv. körvonalait látva az izraeli kormány a megelőző csapás mellett döntött. A legmodernebb amerikai (USA) hadi technikával felszerelt izraeli hadsereg 1967. jún. 5-én meglepetésszerűen támadva javarészt még a földön megsemmisítette Egyiptom teljes légierejét, bevonult a Gázai övezetbe, a Sínai-fsz.-re, és megnyitotta az Akabai-öblöt. Jún. 7-én elfoglalta K-Jeruzsálemet és egész Ciszjordániát. Jún. 10-re bevonult a Szíriái →Golán-fennsíkr&, és birtokba vette a Jordán forrásvidékét. A fegyverszünet után a megszállt területek Izrael fennhatósága alatt maradtak, amely a Sínai-fsz.-ről csak az izraeli-egyiptomi közeledés miatt vonult ki véglegesen 1982-ben. 4. (1973. okt. 6.-nov. 11.): az ún. jóm-kipúri háború. Egyiptom és Szíria közös akciója a megszállt területek visszavételére. Izrael jóm-kipúr ünnepén, 1973. okt. 6-án meglepetésszerűn támadtak a Sínai-fsz.-en és a Golán-fennsíkon egyszerre. Kezdeti arab sikerek után az izraeli hadsereg újabb szíriai területeket foglalt el, majd a Szuezi-csat.-n átkelve az egyiptomiak hátába került. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az USA és a SZU felhívására nov. 11-én tűzszünetet kötöttek. 1974-ben a Golán-fennsíkon és a Sínai-fsz.-en az ENSZ-békefenntartók által ellenőrzött semleges zónát alakítottak ki. 5. (1982. jún. 6-aug.): A háború kiváltó oka az volt, hogy a →Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) D-Libanonban ütötte fel a főhadiszállását, s onnan hajtotta végre rajtaütésszerű terrortámadásait E-izraeli települések ellen. Izrael a PFSZ kiűzése céljából 1982. jún. 6-án megtámadta Libanont, két hónapos harc után bevonult Bejrútba, s a PFSZ-t Libanon elhagyására kényszerítette. 1985-ben, egy D-i határsávot kivéve, Izrael kivonult a megszállt országból, (még →Egyiptom, →Irak, →Izrael, →Jordánia, →Libanon, →Szíria. Történet)
Forrás: Magyar Nagylexikon, 2. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 256. oldal