cédrus
cédrus: 1. (Cédrus): a —*fenyőfélék családjának vörösfenyőfélék alcsaládjába tartozó nemzetsége, négy ma éló fajjal. Fajtól függően 0,5-5 cm hosszú túleveleik - hasonlóan a vörösfenyőkhöz - a fiatal,
la, lb - Atlasz
jai cédrus
4 - Atlaszún. hosszúhajtásokon szórtan és az ún. rövid- v. törpehajtások csúcsán 20-40 levél által alkotott csomókban állnak, de azoktól eltérően sötétebb zöldek, merevebbek és örökzöldek. Toboza magányos. Hím tobozai elérhetik az 5 cm-es nagyságot, oválisak v. kúp alakúak, az ágon felállók. A termős tobozok megtermékenyülésükkor kicsik, alig 1 cm nagyságúak, a rövid hajtások csúcsán fejlődnek. A tobozokban 2-3 év alatt érnek be a magok, a tobozok ekkorra elérhetik az 5-10 cm-es nagyságot, kissé megnyúlt oválisak, aljukon lekerekítettek. Felnyílásuk és a szárnyas magok kihullása után esnek szét pikkelyeikre. A cédrus: 1.ok 2000-3000 évig is elélnek, s ált. csak 40-50 éves koruktól jelennek meg a tobozok. A fa koronája fiatalon szabályosan kúpos v. ernyő alakú, idősebb korban szabálytalan, hatalmas méretű. Ágaik többé-kevésbé szabályosan, vízszintesen nőnek, idősebb fákon oldalra messzire szétterülve kinyúlnak. Értékes, szúmentes fájukat az ókor óta építkezésre, bútorgyártásra használják, ezért mára erdeik nagyon megritkultak. Fajaik viszonylag széles, de egymással nem érintkező eltelj edésúek. Négy fajukat éppen elterjedésük miatt sok szerző egyetlen faj földrajzi változatainak tekinti. ^Az Atlasz— (C. atlantica) az É-afrikai Atlasz hg.-ben őshonos; 30—40 m magas, tűi 1-2,5 cm hosszúak, merevek, kékeszöldek, hengeres-tojásdad tobozai 5-8 cm hosszúak. A ciprusi cédrus: 1. (C. brevifolia) Ciprus sz.-én, a Troodos-hg.-ben él, ennek tűi és tobozai a legrövidebbek. A libanoni - (C. libani) állományai a Libanoni-hg.-ben és a töröko.-i Toros (Taurusz)-hg.- ben találhatók, mára nagyon megfogyatkoztak, védettek. 40 m magasra nő, törzsének kerülete elérheti az 5,5-7 m-t is; toboza 6,5—7 cm nagyságú. Libanon címerében és zászlóján is szerepel. A Himalájái cédrus: 1. (deodár-, C. deodara) a Himalájában és Afganisztánban él, az előző háromtól sok jellemzője eltér. Elterjedése, termete (50 m), túleveleinek hossza (2—5 cm), toboza (8—12 cm) a -ok között a legnagyobb, vezérhajtása és ágrendszere (fiatalon) is csüngő. A hinduk szent fája, innen ered latin neve is (devadere ‘istenfa’). Fája rendkívül ellenálló, tartós, emiatt Indiában fontos vízi
és szárazföldi építőanyag. Jellegzetes díszfák; a ciprusi -on kívül a többinek számos kertészeti változata ismert, amelyek közül legelterjedtebb az alapfajnál igénytelenebb ezüstös-kékesszürke levelű C. atlantica ‘Glauca’. A magyaro.-i teleket nehezen bírják. Magvetéssel és üvegházi oltással szaporítják. - A libanoni - fája megmunkálhatósága és tartóssága folytán keresett cikk volt az ókori Mediterráneum térségében. Az ókori egyiptomiak nagyobb hajók, épületelemek, ill. igényes asztalosmunkák elkészítéséhez az államalapítás korától (kb. Kr. e. 3000) rendszeresen importáltak cédrus: 1.t Libanonból. Ellenálló, tartós és illatos fájából készítették többek között az egyiptomi múmiakoporsókat is. A libanoni - egyben a zsidó-ker. hitvilág fái között az egyik legnevesebb. Az Ószövetségben az erő és a szépség szimbóluma. A Biblia (lKir 5,6) tanúsága szerint Salamon király temploma libanoni -fából épült. Költői példázatként szerepel a messiási jóslatokban (Ez. 17,22), az Énekek énekében (5, 15) és sok más szentírási helyen. Ezért a középkori kér. felfogás a Szűzanya fájának tekintette, a Szt. Kereszt legendáriumában mint Jézus keresztjének egyik alkotóeleme szerepel. A kér. ábrázolásokon, mint minden örökzöld növény, az örök élet és a paradicsom jelképe. 2. gyantáscédrus: ^ctprusfélék 3. vöröscédrus: →boróka
Forrás: Magyar Nagylexikon, 5. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 192. oldal