Biblia
Biblia <gör. ‘könyvek’>: az →Ószövetség (Vetus Testamentum) és →Újszövetség (Nóvum Testamentum) →kánonjába felvett, a zsidó és a kér. vallás által szentnek, isteni sugalmazásra írottnak tartott könyvek gyűjteménye. A Biblia név közvetlenül a latin nyelvből került a többi nyelvbe. A latin az ered, görög to bibiion (‘könyv, tekercs’) szó többes számú ta biblia (‘könyvek’) alakját vette át, majd a 13. sz.-tól egyes számban, ‘a könyv’ értelemben kezdték használni. Az Újszövetség által használt elnevezése, a ‘szent iratok’, ‘szent írások’ (2Tim 3,15; Róm 1,2) is több nyelvben meghonosodott: magyar Szentírás, olasz Scrittura Santa, francia Ecriture sainte, angol Holy Writ, német Heilige Schrift. - A Biblia eredetét, műfajait, nyelvét tekintve nem egységes mű; egy bizonyos korban a mérvadó körök által épületesnek, megőrzésre érdemesnek, olvasásra méltónak, ill. kinyilatkoztatottnak (→kinyilatkoztatás) tekintett írások gyűjteménye, amely szinte kizárólagosan őrizte meg az ókori keleti héber irodalom emlékeit, s az óker. irodalomnak is az első válogatása. A mű egységének látszatát, ‘szent könyv’ rangját és tekintélyét a vallási-egyházi használatban nyerte el. Maga a kánon fokozatosan alakult ki, s ezt a fokozatosságot a Biblia szerkezete is őrzi. A Biblia két részből áll, a zsidóság és kereszténység szent könyveinek gyűjteményéből. A zsidóság Bibliaja (Ószövetség) az Izrael népének adott isteni kinyilatkoztatást tartalmazza, s Izrael vallási közösségében keletkezett a Kr. e. 1. évezredben, az egyes könyvek végső formája túlnyomóan annak második felében. Felöleli az emberiség őstörténetét, Izrael történetét a pátriárkáktól a Mózesnek adott isteni kinyilatkoztatáson át a babiloni fogságot követő korig, a próféták igehirdetését más vallási tartalmú írásokkal együtt. A zsidóság Bibliaja héber, elenyésző részben arámi nyelven íródott, s három részből áll: Törvény (→Tóra), Próféták (Nebiim), írások (Ketubim). A kereszténység a zsidóság Bibliaját Istentől sugalmazott, szent írásnak tartja (2Tim 3,16; Róm 1,2). Emellett hasonló isteni tekintélyt tulajdonít az ősegyházban a kb. Kr. u. 50 és 120 között keletkezett, Jézus életéről és tanításáról, valamint az apostoli egyház keletkezéséről, életéről és missziós tevékenységéről szóló írások gyűjteményének (Újszövetség). A gyűjteményt görög nyelven írták; részei: evangéliumok, Apostolok Cselekedetei, apostolok levelei, Jelenések könyve. A kereszténység az ősegyház írásait a zsidóság szent könyvei mellé állította, és így Bibliaja két nagy egységből, az Ó- és Újszövetségbe áll; az elnevezés ó- és új- szava végső soron a kereszténységnek a zsidósághoz való viszonyával magyarázható. Az Ószövetség kér. felosztása: történeti, tanító és prófétai könyvek. Az egyházak nem egységesek az Ószövetség terjedelmének megítélésében, amely a szent könyvek gyűjteményének, a kánonnak kialakulásával függ össze. A héber nyelvű kánon (Biblia Hebraica) lényegét tekintve már a Kr. e. 3. sz.-ban kialakult, teljes terjedelmének végleges lezárása a Kr. u. 1. sz. végén-2. sz. elején történt a palesztinai zsidóság körében. A kereszténység az alexandriai bibliafordítást (→Septuaginta) használta, amely a szent könyvek gyűjteményében a héber nyelvű kánonban található írásokon kívül még másokat is tartalmazott, s ebből a több-
Az ószövetségi Biblia könyvei
protestáns felosztás szerint
Történeti könyvek lMóz
Mózes 1. könyve 2Móz
Mózes 2. könyve 3Móz
Mózes 3. könyve 4Móz
Mózes 4. könyve 5Móz
Mózes 5. könyve Józs
Józsué könyve
A bírák könyve Bír
Ruth
Ruth könyve lSám
Sámuel 1. könyve
Sámuel 2. könyve 2Sám
A királyok 1. könyve lKir
A királyok 2. könyve 2Kir
A krónikák 1. könyve IKrón
A krónikák 2. könyve 2Krón
Ezsdrás könyve Ezsd
Nehemiás könyve Neh
Eszter könyve Észt
Tanító könyvek
Jób könyve Jób
A zsoltárok könyve Zsolt
A példabeszédek könyve Péld
A prédikátor könyve Préd
Énekek éneke Énekek
Prófétai könyvek
Ézsaiás könyve Ézs
Jer
Jeremiás könyve JSir
Jeremiás siralmai
Ezékiel könyve Ez
Dán
Dániel könyve
Hóseás könyve Hós
Jóéi könyve Jóéi
Ámosz könyve Ám
Abdiás könyve Abd
Jón
Jónás könyve Mik
Mikeás könyve
Náhum könyve Náh
Habakuk könyve Hab
Zof
Zofoniás könyve
Haggeus könyve Hág
Zak
Zakariás könyve Mai
Malakiás könyve
létből átvett és szent könyvként olvasott hét művet: Tóbiás könyve, Judit könyve, Makkabeusok I. és II. könyve, Bölcsesség könyve, Sirák fia könyve, Báruk könyve, továbbá Dániel és Eszter könyvéhez fűzött görög kiegészítések. Ezek az írások részben görög, részben héber v. arámi nyelven íródtak, de valamennyi csak görög nyelven maradt fenn. Az óker. egyház a velük felmerült viták ellenére mindvégig ragaszkodott a kánon bővebb formájához. A reformáció egyházai csak a zsidóság -jában tartalmazott írásokat fogadják el kánoninak, míg a kát. és az ortodox egyházak továbbra is az ószövetségi kánonhoz sorolják a hét
Az újszövetségi Biblia könyvei
katolikus, ortodox és protestáns felosztás szerint Mt
Máté evangéliuma Mk
Márk evangéliuma Lk
Lukács evangéliuma Jn
János evangéliuma
Az apostolok cselekedetei ApCsel
Róm
Pál levele a rómaiakhoz lKor
Pál 1. levele a korintusiakhoz 2Kor
Pál 2. levele a korintusiakhoz Gál
Pál levele a galatákhoz Ef
Pál levele az efezusiakhoz Fii
Pál levele a filippiekhez Kol
Pál levele a kolosséiakhoz
Pál 1. levele a thesszalonikiakhoz IThessz (v. ITessz)
Pál 2. levele a thesszalonikiakhoz 2Thessz (v. 2Tessz)
lTim
Pál 1. levele Timóteushoz
Pál 2. levele Timóteushoz 2Tim
Pál levele Titushoz Tit
Pál levele Filemonhoz Filem
A zsidókhoz írt levél Zsid
Jakab levele Jak
Péter 1. levele lPt
Péter 2. levele 2Pt
János 1. levele ÍJn
János 2. levele 2Jn
János 3. levele 3Jn
Júdás levele Júd
A jelenések könyve Jel
könyvet, amelyeket az Ószövetség ma közkeletű héber szövegében meglévő, elsődlegesen kanonikus (protokanonikus) könyvekkel szemben csak másodlagosan kanonikus (deuterokanonikus) könyveknek tart. A prot. egyházak a deuterokanonikus könyveket →apokrif iratoknak tartják. Kézirati hagyomány. A Biblia legrégebbi kéziratai elvesztek, de egyes másolataik, fordításaik fennmaradtak. A legkorábbi kéziratok közül legjelentősebbek a BibliaşKumrán\)eax feltárt kéziratok v. kézirattöredékek a Biblia szinte minden könyvéből a Kr. e. 3. sz.-tól a Kr. u. 68-ig terjedő időszakból; különösen fontos Izajás könyvének teljes kézirata. A héber szöveg közvetett tanúi az ókori nagy →biblia- fordítások. A héber nyelvű Biblia egységes és mértékadó mássalhangzós szövegét a Kr. u. 1. sz. végén rögzítették, de az Ószövetség teljes héber nyelvű szövegének kéziratai csak a Kr. u. 9-11. sz.-ból maradtak fenn. A legfontosabb forrás az Ószövetség szövegéhez a 750-1000 között keletkezett ún. maszoréta szöveg (→maszoréták). Az ún. palesztinai csoportból a legrégebbi a Mózes ben Asér tulajdonaként ismert Próféták kódexe (895, Kairó, zsinagóga), valamint Áron ben Mózes ben Ásér Bibliáiéi (930 k., 1947-49-ben egynegyede elpusztult). Az Ószövetség legrégibb teljes kéziratos szövege a szentpétervári könyvtár egyik kódexe (1008). A babilóniai csoport legrégebbi kézirata a szentpétervári Próféták kódexe (917), valamint a kairói →Gemzában felfedezett töredékek az 5-6. sz.-ból. - Az Újszövetség teljes görög szövegének kéziratai a Kr. u. 4. sz.-tól kezdve maradtak fenn, de a Kr. u. 2. sz.-tól már számos szövegtanú áll rendelkezésre az Újszövetség részleteiről, sőt egyes könyveiről. Különösen fontosak a papiruszleletek: részleteket őrzött meg a Ryland-töredék (2. sz. eleje), az Egerton-papirusz (2. sz. első fele), a Bodmer-papiruszok (200 k.), a barcelonai papirusz (20 k., Barcelona, Fundación San Lucas Evangélista) és az egyik Chester-Beatty-papirusz (2. sz. vége, London). A leghíresebb Bibliai kódexek, amelyek az Ószövetség és az Újszövetség teljes v. töredékes görög szövegét tartalmazzák: Codex Vaticanus (4. sz.; Vatikáni Könyvtár), Codex Sinaiticus (4. sz.; 1844-ben fedezték fel a sínai-fsz.-i Szt. Katalin-kolostorban; 1933 óta a londoni British Museumban és Lipcsében őrzik), Codex Alexandrinus (5. sz.; London, British Museum), Codex Ephraemi Rescriptus (5. sz.; Párizs, Bibliothéque Nationale). - A bibliai szöveg fejezet- és versbeosztása a Kr. u. 2-3. sz.-ban kezdődött, a ma használatos végleges fejezetbeosztás a 13. sz.-i -»VuZgaía-kiadásokban, a versbeosztás csak a 16. sz.-ban vált általánossá (Santes Pagnino, 1528; Robertus Stephanus, 1555). - A latin nyelvű Vul- gata, amely a Kr. u. 4. sz. végén először kapcsolta össze az O- és az Újszövetséget, az egész középkorban vitathatatlan tekintélyű volt, a könyvnyomtatás koráig 33 nyelven (köztük magyarul) maradtak fenn részleges fordításai. A Biblia görög szövegének első nyomtatott kiadása (Rotterdami Erasmus munkája) 1502-1516 között készült el. A Biblia teljes szövegének a források eredeti nyelvén történő első kiadása F. J. de Cisneros bíboros irányításával Alcalá de Henaresben (középkori nevén Compluto) készült (Biblia Poliglota Comptu- tense, 1-6., 1514-17; 1-4. kötetében az Ószövetség görög, latin, héber és káldeus szövegei, az 5. kötetben az Újszövetség görög és latin szövegei, a 6. kötetben héber-káldeus szótár, névmutató és héber nyelvtan található). - A zsidóság és a kereszténység a Bibliat isteni zsugái mazásra keletkezett alkotásnak tekinti, amelyben a szentírók Isten kinyilatkoztatott szavát foglalták írásba, s mint ilyen a hit és erkölcs mércéje. A sugalmazott szentírók Isten szavát meghatározott történelmi körülmények között, koruknak, műveltségüknek és emberi egyéniségüknek megfelelően az akkor ismert irodalmi formák felhasználásával fejezték ki. A szentírás-magyarázat (→exegézis) feladata, hogy az emberi feltételek között kinyilatkoztatott isteni igazságot kutassa és értelmezze.
írod. Radó P.: A kereszténység szent könyvei. (I. Ószövetség, 1928; II. Újszövetség, 1929); H. Grol-lenberg: Atlas of the Bibié (1956); Cambridge History of the Bibié (szerk. P. R. Ackroyd, C. F. Evans, W. H. Lampe, S. L. Greenslade, 1-3., 1963-70); Encyclopaedia Biblica (héber nyelven, 1-8., 1964-82); Szörényi A.: A Biblia világa (1966); Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata (1967); H. Haag: Bibliai lexikon (1968; m. 1989); A Biblia világa (szerk. Rapcsányi L., 1972); Oxford Bibié Atlas (szerk. H. G. May, 1974); J. Bright: Izráel története (m. 1977); Beszélgetések a Bibliáról. Mítoszok és legendák a Bibliában (tan.-k, szerk. Rapcsányi L., 1978); G. Hughes-S. Travis: A Biblia világa. Bevezetés (1981; m. 1989); Rózsa H.: Az Ószövetség keletkezése (1986); J. Rogerson: A bibliai világ atlasza (1987; m. 1994); Pais I.: Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák (1992).
Forrás: Magyar Nagylexikon, 3. kötet (Bah–Bij), Magyar Nagylexikon Kiadó, 1999, 804. oldal