Csillag
Csillag a. m. égitest. A köznyelvben a C. alatt rendesen csak az álló C.-okat és bolygókat szokás érteni, melyek a fölfegyverzetlen szem számára nem mutatnak korongalakot. — C., a gör. kat. egyház szertartási tárgya. Két félkör a közepén összecsatolva, mely négy végével a diszkosz fölé helyezendő. Aranyból vagy megaranyozott fémből kell készülnie. Rendeltetése az, hogy a kehelytakarók az áldozati kenyér részecskéit el ne érhessék és össze ne zavarhassák. Jelenti a napkeleti bölcseknek föltünt C.-ot, mely azokat Betlehembe vezette. — C., mint címertani alakzat, szerencse és dicsőség jelképo. — C., C.-alakú kitüntetési jelvény fémből, selyemből, pamutból, szövetből a tisztek és altisztek rendi-fokozatának kitüntetésére. L. még Katonai jelvények. — C., határozott szélű fehér folt az állat sötétebb színű homlokának közepén.
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 5. kötet (Csata–Dúc), 96. oldal