Erd
Erd, nagyk. Fejér vm. adonyi járásában, a Duna mellett, (1910) 3898 magyar, illir és német lak., gr. Wimpffen-féle díszes kastéllyal és nagy juhászattal. Gőzhajó- és vasút-állomás, posta- és távirdahivatal, takarékpénztár, csendőrőrs. Van itt egy még épségben levő török minaret, továbbá a római út s egy 3 Ívből álló római híd maradványai is láthatók. Az itt kiásott régiségek nagyon becsesek (1. Százhalombatta). A mohácsi csata után Érd a törökök kezére jutván, az itt lakó Hamza bégről Hamzsabég novet nyert; a bég fogságába esett Eresi ura, Szapáry Péter, kit a bég az eke elé fogatott ökör és szamár mellé. Lotharingiai Károly herceg 1684 júl. 21. Érd mellett megverte Musztafa török pasát, Hamza bég Szapáry foglya lett s boszszujától való félelmében mérget vett be, de Szapáry megbocsátá neki előbbi kegyetlenségeit, mire a bég halála órájában keresztény hitre tért. 1849 jan. 3. Erd és Tétény közt Ottinger esászári altábornagy. és egy magyar dandár között ütközet folyt le. Érd határában Kutyavár major közelében ú. n. kaptárkövek vannak, melyeket őskori hamvvedertartóknak tekintenek. Kutyaváron tartotta Mátyás király vadászebeit s a vadaskert falának-romjai még felismerhetők.
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 6. kötet (Dúc–Etele), 579. oldal