Labrador
Labrador, nagy félsziget Brit Észak-Amerikában az Atlantl-oceán, a Hudson-öböl és Hudsonszoros között, területe 1.380,000 km?, imelynek kisebb K.-i része (310,000 km?) Új-Fundlandhoz tartozik, másik része pedig Kanada Ungava tartománya. Lakóinak száma (1910) 237,531. L. földünk öskérgének egyik darabja, 500—750 m. magas fensík, alacsony dombjai gránitésősgnájsz formációkból állanak. ÉKi partjain legnagyobb magassága eléri a 2700 m.-t. A központi fensíkról és a hegyekből számos folyó (Koksoak, Hamilton, Ungava, Kogaluk, Nastapoka, Clearwater, BEast- Main, Rupert) és patak zuhan alá, sok tavat ís alkotva (Melville, Michikamau, Mistassini, Minto). Felületo tele van a közelmult jégkorszak működésének maradványaival : vásott sziklák, legömbölyített sziklapadok, drumlinok, morénák, törmelékkúpok, vándorkövek stb. Ásványvilágának különlegossége a labradorit, van itt aszbeszt, réz, vas, hegyi kristály stb. Éghajlata zord, de D. és K. felé lakható. Rama évi középhőmérséklete —5"0? (a nyáré 8-1", a téléó 20-39), csapadéka 800 mm. Tűlevelű, jegenye- és fűz-erdői az 579 é. sz.-ig felérnek, a rozs ritkán, de a burgonya, répa és kel megérik. Állatvilága sarki jellegű (jegesmedve, mosómedve, farkas, sarki róka, rágcsálók, rénszarvas) és vadászásuk révén jelentős a kivitelük. Madár- és rovarvilága gazdag. Háziállatai a kutya és a rénszarvas. Halakban igen gazdag (lazac, tökehal, hering) és a nyári félévben nagyarányú tengeri halászat folyik L. partjain. Lakói algonkintörzsbeli indiánusok, eszkimók (telepeik Hoffenthal, Nain Okkak és Hebron, protestáns vallásuak), angolok és franciák. L.-t, a normaáannok Helluland-ját (a. m. Kő-föld) az 1000. év után Leif, Vörös Erik fia, fedezte föl; 1497. Cabato újból felfedezte. 1501-ben Cortereal adta L.-nak mai nevét. 1610—11-ig Hudson körülhajózta, az ÉNy.-i átjárást keresve. Föleg Bell Stearns végeztek L.-on felfedező utakat. V. ö. Stearns, L., a sketeh of its peoples etc. (Boston 1885) ; Grenfell, Vikings of to day (London (1895).
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 12. kötet (Kontúr–Lovas), 405. oldal