Kanada
Kanada, 1. Dominion of Canada, Alaska, Grönland és Uj-Fundland kivételével Észak-Amerikákának az Egyesült-Államoktól É.-ra fekvő része. Területe: 94 millió km:. a sarki szigetekkel és 1/, millió km? vizfelülettel együtt. Felszíne. K. területe az Északi-Jeges-tengertől és a Baffinöböltől D.-re a 499 é. sz.-ig és Ny.-ról a Csendesoceántól K.-en az Atlanti-oceánig terjed. Határainak nagy része természetes határ. A Kordillerák a Csendes-oceántól a kontinens belseje felé több láncban folytatódnak; a Coast Range Vancouveren és a Sarolta-szigeteken található fel. A Rocky Mountains itt a Kordillerák szegélye és közepes magasságú, É.-on 2000, D.-en a Mount Columbiában 4300 m. magasságot ér el. A hágók 11090—2000 m. között vannak. A hosszanti völgyek a Kordillerák nagy folyói létrejöttének kedveztek: Kootenay, Columbia, Fraser, Parnip, Stiklne és Finlay. Több folyójának medrét alacsony vízválasztók (portages) választják el egymástól, ezek kötik össze a tavakat egymással és a tengerrel. D.-en a Szt. Lörine-folyó vezet az Atlantl-oceánba; ugyancsak a D.-I részeken a Szaszkacsevan, a Churchill és Nelson viszik le a nagy tavak fülös vizét a Hudson-öbölbe, míg É. feló a Jeges-tengerbe a nagy Mackenzie (4600 km.) folyik. A Sziklás-hegység nagy lépcsők alakjában ereszkedik le É. felé a Jeges-tengerig és kelet felé az Atlanti-oceánig nyúló alföldre. A K-i alföldet az északamerikai nagy tó-sor két, egymástól különböző természetű vidékre osztja. A számos vízmedeneével borított keleti rész kristályos közetekből áll (a Szt. Lőrine-plató), Itt kevés a növényzet. Az alföld Ny.-i részén a kontinentális plató üledékes közetekből áll és termékeny talajú. Labrador-félszigeten a Torngat-hegység 2700 m. magas, belseje ősközet ; számos tó fedi. Hudsonlen területe lankás. Ehhez csatlakozik a Mackenzie medence, amelyik Yukonig terjed. Tőle D.-re van a Szaszkacsovan préri területe. Ettől Ny.-ra Brit- Kolumbia a Rocky Mountainsban. É.-ra van Yukon territorium aranytermőkkel. Vizekben K. nagyon gazdag. Az északamerikai nagy tavaktól eltekintve, egész sora van itt a terjedelmes tavaknak (Winnipeg, Deer, Athabaszka, Nagy-Medve, Nagy- Rabszolga); a kisebbek ís számosak a kis alföld keleti részében és Brit-Kolumbiában (l. o.). K. vízi utait azonban az év legnagyobb részében jég borítja. Az éghajlati szélsőségek és hosszú, 4—6 hónapig tartó kemény telek jellemzik e vidéket. Téli közepes hőmérsékletei : Dawson — 30-69, Winnipeg —20-59, Onebec —12-79, Torontó — 5-3", Victoria —3-69; a nyári: Dawson 13-79, Winnipeg 18-99, Ouebec 18-90, Torontó 19-8, Victoria 15-5. A legnagyobb észlelt hideg —62-29 Dawsonban. e. mennyiségo keletről befelé csökken.]j-Skócia évi mennyisége 1120 mm., ONuebecé 1000 mm., Manitobáé 580 mm., a Ny.-i partokon ismét az 1590 mm.-t is eléri. Torontó hőmérsékleti maximuma -t-37-39, a minimuma —32:59. Novembertől májusíg majdnem mindenütt hó- és jégréteg takarja a földet. Az É.-i részek flórája arktikus, nagyobbrészt tundravidék. Az erdőhatár a Mackenzie torkolatának vidékétől K. felé mindjobban lehúzódik, D. felé és Uj-Foundland közelében eléri legdélibb pontját. Innen D. felé elszórtak, majd sűrűbbek az erdők. Az 50" é. sz.-en túl nagyrészt fenyőerdők vannak. A gabonafélék és a kukorica nagy mennyiségben megteremnek. Állatvilága E.-on sarkvidéki, D.-en az Egyesült-Államokéval egyező. É.-on él a rén, a sarki medve, a sarki róka, a mósusz-ökör, a lemmingek, a hiúz, a délibb részeken a mosómedve, a hód, a szürke medve, szarvasok stb. Rovarvilágából nyáron moszkítók és bögölyök igen nagy mennyiségben vannak, úgyszintén a sáskák is. Az európai házi állatok a középső és D.-I részeken mindenütt otthonosak. K. bányászatának főbb telepel Uj-Skócia, Brit-Kolumbia, Ouebec, É.-I és Ny.-i Ontario, Alberta és Yukon ÉNy.-1 territoriumokban vannak ; vasérc (Beanuce ésVandreuil), rézérc (Nipigontó és a Mackenziec vidéke), ezüstérc (a Felső-tó mellet), arany (Brit-Kolumbia), szén (Nagy-oceán melléko és a szigetek), petroleum (az Erio- és Huron-tavak), nikkel (Ontario) a főbb bányatermékei. Az 1910. évi bányatermékek értéke 105.040,958 dollár ; ebből szén 29.811,750, arany nikkel 11.181,310; cement 6.414,315; földgáz 1.312,614 dollár értékben. K. legnagyobb gazdagsága a mezőgazdasági termékekben van. 1910-ben a termőföld 30.166,033 acre volt, amelyekből 19.763,747 acren gabonanemüek termeltettek.
A főbb termények statisztikája ezer bushelekben a következő :
1910 Búza [ Zab ] Árpa ! Len Állattenyésztése gazdag. Állománya : 1911-ben juh és 2.792,200 sertés. Sajttermelése 1911-ben 90,948 tonna volt, vajat 1571 tonnát exportáltak. dyostóléa 535 millió acre volt és 1910-ikitermése 47.517,033 dollár. Halászata 1909-ben 29:-6 millió dollár értékű halat szolgáltatott.
Lakosság, kereskedelem, közigazgatás. Az egyes tartományok, kerületek és territoriumok területeinek és lakóinak számát (1911) az alábbi táblázat mutatja :
Tartományok km2- maTerület talüket Esik ból. K. angol nyelvű tartomány, de 1911. még mindig 1.649,371-nek volt francia az anyanyelve. Az indiánusok száma (1910) 110,597. Az uralkodó vallás a róm. kat. (1901) 2.229,600. K. ipara az utolsó évtizedben rohamos fejlődésnek indnit és már 1905-ben 31,592 ipartelepe volt 1693 millió dollár tőkével, 7 85,000 alkalmazottal, akik 1437 millió dollár értékű árút termeltek. K. 1910—1911. évi bevítele 472.194.246 és kivitele 297.196,365 dollár értékű volt.
K.-nak legnagyobb kivitele Nagy-Britanniába és az Egyesült-Allamokba van ; legtöbb a bevitel ugyanonnan, valamint Német- és Franciaországból, Japánból és Nyugat-Indiából. K. főbb kiviteli cikkel és azok értéke 1911-ben millió dollárokban a következők voltak : faárú 46-4, búza 455, sajt 20-7, ezüst 17-"3, búzaliszt 139, szarvasmarha 8-5, szalonna 8-0,hal 4-4, prémek 43; a beviteli főbb árúk: vas-és acélárú 61"2, szén és koksz 29-2, gyapju- és szövetárú 22-4, gyapotárú 18-4, cukor, szirup 143, vegyszerek 104, gyapothulladék 9-4, gyümölcs és dió 9-2, épületfa 8-0. A külkereskedolmot lebonyolító hajók száma 1910-ben K. kikötőiben 103,714, 40.862,854 tonnatartalommal volt. Fő kikötői : Montreal, Toronto, Halifax, 0 uebec és Vlietoria. K. esatornahálózatának hossza több mint 4300 km. Vasúti vonalainak hossza 1912-ben 45,631 km. volt. Ebből 3228 km. államvasút, a többi 89 társaság magánvasútja. Legnagyobb társaság a Kanadai Pacific vasút (Il. o.) és a Kanadai Northern vasút (I. o.). A táviróvonalak hossza 58427 km., a telefonhuzaloké K. alkotmánya a londoni parlamentben 1867. elfogadott cThe British North-Ameriea Act,-on nyugszik ; K. Nagy-Britanniától függő szövetségesállam, amely 7 tartományból (a legújabb 1873ból való, a Prince Edward-sziget), 3 kerületből és az ÉNy.-i territoriumból áll. A törvényhozó testületet a szenátus és a képviselők háza alkotja ; a végrehajtó hatalmat az angol kormány által kinevezett főkormányzó és miniszterei gyakorolják. 87 kinevezett szenátora van ; mindegyiknek legalább 30 évesnek kell lennie és ama tartományban, amelynek számára kinevezik, 4000 dollár értékű vagyonnal bírnia. A képviselőket a cenzushoz kötött választói jog alapján 5 évre választják, 25.367 lakos után egyet (az 1910-iki népszámlálás alapján 221-et), csak d uebeere nézve van megállapítva véglegesen 65. A hadsereg fővezérleti joga a királyt illeti meg. A tartományok autonómiát élveznek, külön törvényhozó testületük van (duebecben 2 házból áll), felelős minisztériummal és kormányzóval. Az állam kiadásai (1911) 547.901,422 dollár, bovétele ngyanannyi ; a legnagyobb bevételi tételek a vámjövedelem adósság kamatai 13.741,197. és a honvédelem 6.868,651 dollárba korül. Államadósság (1911) 478.488,871 dollár volt. K.-nak a tenger felőli védelmét Nagy-Britannia hajói teljesítik. K. szárazföldi hadserege 3383 omber 696 lóval, a tartalék 60,246 omber 14,612 lóval. Minden K.-1 brit alattvaló 18-tól 60 éves koráig a milicia tagja. A parlament székhelye : Ottawa. Új-Braunselrweig kivételével általános iskolakötelezettség áll fenn. K.-ban 1910-ben 1.290.000 tanuló járt iskolába. A nyilvános népiskolák száma 23,179 (36,785 tanítóval); a közép- és folsöiskolák száma az 1200-at meghaladja, 25,000 tanulóval. 20 egyeteme van. A tartományok legtöbbjének van legalább egy anngol mintára szervezett egyotome, orvosi és egyób kollégiuma. A polgári és bűnügyekben K. legfőbb bírói hatósága az Ottawában székelő Supreme Court; van pénzügyi főtörvényszéke; minden tartománybanegy felebbviteli törvényszék és korlátolt hatáskörű grófsági bíróságok. A rendörl és békoblrák a tartományi hatóság hatásköróbe tartoznak.
2. A tulajdonképeni K.; e néven nevezik még ma is Ontario (azelött Felső-K.) és Ouebec (azelőtt Alsó-K.) tartományokat. A Dominion of Canada e legfontosabb része hosszukás tojásalakú ; a Szt. Lőrinc-folyó vidékének nagyobb részét foglalja magában. L. Ontario és Ouebec.
Története. Már a normannok is eljutottak ide, de útjuk feledésbe ment. K. partjain a felfedezések idejében először az angol szolgálatban álló genovai Giovanni Caboto járt 1497. és 1498. Később, 1536—37-ig, a francia Jacgues Cartier kutatta fel a Szent Lörinec-folyam vidékét s azt Új-Franciaországnak nevezte el (Nouvelle Franee). A francia kormány azonban esak a XVII. sz. elején gondolt K. gyarmatosítására. A gyarmat első kormányzója Samuel Champlain volt, ki1608.Auebec városát alapította. Richelieu számos földmívest és iparost telepített K.-ba, de a gyarmat benépesítése a vallási türelmetlenség miatt esak lassan haladt előre. 1674-ben Colbert újból szervezte K.-t s annak élére egy tanácsot ( Conseil sowverain) állított, mely a kormányzóból, egy főpapból és négy nemes emberből állott. A gyarmatban a kat. vallás lett az uralkodó, a földbirtok pedig egyes főnemesek kezébe került, kik azt bérbe adták. Az angolokkal való súrlódások 1754. háborura vezettek, melynek folyamán Wolfe tábornok Anebec mellett 1759 szept. 13. legyőzte a franclákat, mire ezek az 1763-iki párisi békében lemondtak K. birtokáról.
Az angol uralom eleinte üldözte a franeiákat és katolikusokat, de 1774 óta méltányosabb politikát kezdett. Ezért aztán az északamerikai gyarmatok elszakadásakor K. lakói lojálisan viselkedtek az angol kormánnyal szemben. Jutalmul teljes jogegyenlőséget s 1791. alkotmányt kaptak. K. ekkor két tartományra: Felső- és Alsó- K-ra osztatott. Az előbbinek túlnyomóan angol, az utóbbinak franeia lakossága volt. A törvényhozó hatalmat egy-ogy felső- (Conncil) és alsóház (Assembly) gyakorolta, a végrehajtó hatalom a két kormányzó kezében volt. A kormányzás azonban folyton rosszabb lett, a liberális ellenzéket elnyomták, az elégedetlenség egyre nött, végre 1837. nyilt felkelés tört ki. Az elégedetlenek kimondották az Angliától való elszakadást, de mivel a lakosság egy része hű maradt az angolokhoz, a felkelés vezérei foladták a küzdelmet és elmenekültek. Erre az angol csapatok 1838. teljesen helyreállították a rendet. Az Egyesült- Ilamok rokonszenveztek a K.-i felkeléssel s majdnem háborura került a dolog köztük és Anglia közt. Az új kormányzó, Durham, rávette 1838. az angol kormányt, hogy a súrlódások megszüntetése végett a menekülteknek amnesztiát adjon. Ezután új alkotmányt kapott K. egységes parlamenttel és liberális intézményekkel (1840). A gyér lakosság szaporítására az angol kormány 1847 óta K. felé terelte a kivándorlást, melynek lett is eredménye. Hogy az Unióval való egyesülés vágyát megszüntesse, az angol kormány vasutakat épított, előmozdította a népnevelést és mindinkább több önkormányzatot biztosított K.-nak. 1858-ban Ottawa lett K. fővárosa, 1867. pedig Új-Skóciával és Új-Brannschweiggel egyesítve, Dominion of Canada nevet kapott. 1870-ben veszedelmes lázadás tört ki a Winnipegtó vidékén, mikor a Hudson-Társaság Itteni bírtokait a K.-i kormánynak eladta. A lázadó lakosságot az Egyesült-Államokból előslető ir fénlek lis támogatták, do az angol kormány leverte őket s a vidékből Manitoba tartomány lett. 1855-ben újabb mozgalom támadt itt a francia-indiánus lákosság körében, melynek vezére Lowis Riel lett. De ezt a mozgalmat is elfojtották és Rlelt kivégezték. Ezután az Egyesült-Államokkal való gazdasági súrlódások foglalkoztatták K. politikai életét, majd az angol kormánnyal ís egyre feszültebb lett a viszony ugyancsak gazdasági (vám) ellentétek miatt. Az anyaországgal való jó viszonyt aztán az ügyes Sir Wilfried Laurter, a liberális párt vezére és az erélyes Lord Minot kormányzó (1898 —1904) állították helyre. Laurier 1896. jutott a K.-i kormány élére s igen ügyesen egyeztette összo a Chamberlaintóől tervezett szorosabb angol gyarmatbirodalom és K. külön érdekeit. 1900-ban segítséget küldött az angol kormánynak a búrok ellen, a többi angol toknak kedvező vámokat biztosított, de más államokkal szemben egészen önálló vámpolitikát folytatott s K. számára teljes önrendelkezési jogot követelt (K. a kanadalaké!). 1903. elhatározta a K.-i kormány, hogy külön hadiflottát létesít, amelyet esak akkor bocsát Anglia rendelkezésére, ha azt K. érdeke ís megkívánja. E flottaépítést azonban csak 1910. szavazta meg a K.-i parlament. 1909-ben kedvező vámszerződést kötött az Egyesült-Államokkal s 1910. véget ért a Németországgal való vámháború is (1903 óta), külesönös engedékenységgel. 1910-ben Franciaországgal szerződött K. s hasonló alkudozásokat folytat Olaszországgal és Belgiummal. Az önálló törekvések ellensúlyozására és az Angliával való egység megerősítésére az angol kormány 1911. Artur connaughti herceget, az angol király nagybátyját nevezte ki K. kormányzójává. Ugyanekkor bukott meg Laurier miniszterelnök. Az Egyesült-Államoktól nyujtott nagy gazdasági kedvezmények ugyanis K.-t egészen az Unió gazdasági és politikai befolyása alá terelték. Ez ellen nagy nemzeti ellenhatás keletkezett. Ezt a konzervativ párt felhasználta s arra kényszerítette Lauriert, hogy a képviselőházat oszlassa fel. Az új választásokon a konzervativ párt 50 szótöbbséghez jutott, miro vezére, Robert Borden, 1911. okt. 10. új kormányt alakított, mely K. önállóságát az angol birodalom keretén belül hangoztatja.
Irodalom, Annual Reports of the varions Government Departments, Ottawa; Annual Reports of the Geological 8urvey of Ottawa; Canada Year book, prepared by Chief Otrficer, Census and statistícs Office, Ottawa ; Baedeker, Tho Dominion of Canada with Newfoundiand and an Exenrsion to Alaska, By J. F. Muirhead, 3. ed. London 1907; Bradley (A. G.) Canada ín the 20. Century, New. ed., u. o. 1906; Canada annnal Rewjew, Toronto; Hopkins (J. C.), Canada an Encyclopaedia 6 köt, u. o, 1907; Garneau, Mistoíre du Canada, Montréal 1883, 4 kőt., 4 kiad; Kingsford, History of Canada, Toronto 1888 —98, 9 köt. (1836-ig) ; Bourinot, Canada under Brítish rnló 1760—1900, Came 1900; Lucas (Sír. C. P.), Histor. Geography of the h Colonies, Oxford 1908; Veigh (F.), Throngh the rt of Canada, London 1911.
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 11. kötet (Jób–Kontúr), 188. oldal