Chartres
Chartres [Jartr]: város Franciao.-bán, a Beauce síkságát átszelő Eure f. mellett, Párizstól 95 km-re DNy-ra; Eure-et-Loir dép. közig.-i székh. L: 39 000
(1990). Kereskedelmi központ. Fémfeldolgozás, mg.-i gépek, műtrágya és gyógyszer gyártása. Bőr-, konfekció-, sör- és elektronikai ipar. Híres kozmetikai cikket (parfüm) előállító ipara is. Főiskolák. Kát. püspöki székh. Zarándokhely. Kiemelkedő műemléke a Notre-Dame-székesegyház (az 1020. évi tűzvészben elpusztult Karoling-kori templom helyén a 12. sz.-ban kezdték meg építését; 1134-ben és 1194-ben tűzvész pusztította; 1260-ban szentelték fel; a 12. sz.-i templomból a háromosztatú Ny-i kapuzat, a kripta és a tornyok alapjai maradtak meg; egyedülálló üvegablakai a 13. sz.-ban készültek); az UNESCO a →világörökség részévé nyilvánította. A háromhajós, kereszthajós, kápolnakoszorús bazilika az első franciao.-i tisztán gótikus épületek közé tartozik; főhajója 130 m hosszú, 13,85 m széles és 35,5 m magas, a mellékhajók magassága 14 m. Az öthajós kórus alatt van Saint-Lubin kriptája (9. sz.). Saint- Fulbert kriptája (1020-24) Franciao. legnagyobb (108 m hosszú) román stílusú kriptája. A D-i torony magassága 106 m, a toronysisaké 45 m, az É-i torony (a sisakkal együtt) 115 m magas (1507-13- ban épült). Kapui a gótikus épületszobrászat kiemelkedő alkotásai (12-13. sz.; a szobrokkal gazdagon díszített Ny-i Portail Royal 1150-70-ben készült; Krisztus ősei; Krisztus ifjúsága; a mennybemenetel; Krisztus mandorlában, a négy evangélista között), jelentősek színes üvegablakai (a kb. 150 ablak közül a három Ny-i 1160 k., a Ny-i homlokzat és a D-i kereszthajó rózsaablaka 1210-20 k. készült; a kórus körüli ablakok I. [Nagy] Károly
életének 22 jelenetét ábrázolják). Saint-Pierretemplom (10-12. sz.; 14-16. sz.-i üvegablakokkal), egykori püspöki palota (17-18. sz.; ma a Musée des Beaux-Arts-nak ad otthont). - Az ókori Autricum egy gall törzs központja volt. A 4. sz.-tól püspökségként működő város a frank hódítás idején grófsági székh. lett. Számos normann támadás érte, 858- ban teljesen felégették. A 10. sz.-ban a Blois család birtokába került, majd 1286-ban a francia koronához csatolták. A százéves háború idején 15 évig angol megszállás alatt állt. I. Ferenc francia király hercegséggé tette (1528). A vallásháborúk idején a prot.-ok sikertelenül ostromolták; IV. Henriket itt koronázták királlyá (1594). A II. vh.- ban a város súlyosan megrongálódott. írod. A. Katzenellenbogen: The Sculptural Programs of Ch. Cathedral (1961); W. Sauerlánder: Das Königsportal in Ch. (1984).
Forrás: Magyar Nagylexikon, 5. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 298. oldal