Charpentier
Charpentier (ejtsd : sarpaűtyé), 1. Alexandre, francia szobrász, szül. Párisban 1856 jún. 10,, megh. 1909 márc. 3. Ponscarmenak volt tanítványa. 1879-ben íjászt ábrázoló nagy domborművel lépett föl, melyet több hasonló mű követett, így Amely szó € alatt nincs meg, IK alatt keresendő! 1883. a Fiatal szoptató anya (aixi muzeum), 1889. a Pékek. Ezután azonban majdnem kizárólag kisplasztikával foglalkozott és egész sor kiválóan szép, modern fölfogású emlékérmet és plakettet alkotott, melyek széles körben nagy hatást keltettek. 1893 óta iparművészeti munkákat, lakásberendezéseket is készített és különösen finom, modern ónedényeket mintázott (Páris, Musée du Luxembourg), amelyek az iparművészet ez ágának föllendülésére nagy befolyást gyakoroltak. 1895-ben készítette el Charlet festő emlékszobrát Párisban. Életének utolsó éveiben ismét nagy domborműveket is készített. A legismertebb közülök a Boldog család.
2. C., Francois Philippe, 1734—1817., mechanikus, Párisban megtanulta a rézmetszést és felfedezte a rézmaratásnak tussos modorát, mellyel különböző mesterek képei után készített másolatokat. Ezenkívül több, a mechanika körébe tartozó felfedezést tett, melyekért az Ateller de perfectionnement igazgatójává nevezték ki.
3. C., Gervais, párisi könyvkiadó, szül. 1805 júl. 2., megh. 1871 júl. 14. Nevét az 1838 óta kiadott Bibliothégue C. (400 kötet) tette ismertté. B gyorsan elterjedt könyvek alakjáról nevezték el a C.-jormátumot (187). C. alapította és szerkesztette a Magasin de librairie című folyóiratot, melyet később Revue nationale cím alatt folytatott. C. halála után fia, C. Georges (szül. 1846., megh. 1905 nov. 15.) vette át az üzletet, ki 1890. Fasguelle Eugöne-t vette magához üzlettársul, aki 1896 óta egyedüli tulajdonos. Alattuk az előbbi gyüjtemény 1000 kötetre szaporodott. Alapította a Petite bibliothögue C.-t (Nouvelle Collection 327, mely erkölcsi tartalmú műveket foglal magában. C. adta ki a két Goncourt, A. Daudet, Flaubert műveit, ő volt az első, ki Zola tehetségét fölismerve, anyagi áldozattal lehetővé tette a Rougon-Macguart híres regénysorozat megírását.
4. C., Gustave, francia zeneszerző, szül. Dieuzeben (Lotaringia) 1860 jún. 25. Lilleben és Párisban képezte ki magát. Az ú. n. impresszionisták egyik legtehetségesebb tagja, de Massenet befolyással van rá. Irt suite-ket, a La vie du poöte c. szimfoniát stb. Legismeretesebb szerzeménye : Luiza, zenés dráma (roman musicale), melynek szövegét a párisi bohöme-életből merítette ; szinre került először Párisban (Opéra comigue) 1900 márc. ; Budapesten is előadták 1903 ápr., mikor a szerző is jelen volt dalművének előadásán. Azóta egy Marie c. operát írt. A munkásosztály számára esti ingyenes zeneiskolát alapított. Í 5. C. (Carpentier, Carpentarius), Jacgues, szül. Clermontban 1524., megh. 1574. Tizenhat éven át, haláláig a párisi akadémia rektora a filozófiai szakban ; IX. Károly orvosa ; hevesen küzdött Ramus-szal a matematikai tanszékért, mely küzdelemben ő lett a győztes. Nevét főleg Ramus halála tette hirhedtté, mert de Teu, a történetíró, őt vádolja azzal, hogy a Bertalan éjszakán ő biztatta föl a tanulókat Ramus megölésére. C. Aristoteles leghívebb követőihez tartozott, kinek tanait fanatizmussal védelmezte Ramus újításai ellen. Főbb művei: Descriptio universae naturae ex Aristotele (1560) és Alcinous Platonról szóló művének fordítása (Platonis cum Aristotele in universa philosophia comparatio stb. 15783), melyben C. összehasonlítja Platon és Aristoteles rendszerét. EB munkában emlékszik meg Ramus haláláról, anélkül, hogy egy szóval is sajnálná. Animadversiones in libros tres dialecticarum institutionum Petri Rami (1559).
6. C., Marc Antoine, francia zeneszerző, szül. Párisban 1634., megh. u. 0. 1702 márc. Rómában Carissiminak volt tanítványa ; később Párisban a Jezsuita-kollégium karmestere lett. C. Lullynak legnevezetesebb ellenfele, kit műveltségével, de nem tehetségével, felülmult. A franciák C.-t kora legképzettebb zenészének tartják. Irt motetteket, balletteket és 17 operát, melyek közt a Medea különösen híres volt. Jelentékenyebb, mint egyházi zeneszerző ; 18 oratóriuma, 8 miséje és sok zsoltára van.
7. 0., René Jacgues, 1733—70., rézmetsző, Párisban, ki díszítményeket (bútorok, trofeák) tervezett, melyeket részint ő maga, részint Juguier, J. F. Plondel és Duhamel metszettek rézbe.
8.C., Toussaint von, némettermészettudós, szül. Freibergben 1779 nov. 22., megh. Briegben 1847 márc. 4. Friedbergben a bányászatot és Lipcsében a jogot tanulta.1802-ben porosz szolgálatba lépett mint bányász s e pályán fokozatosan emelkedett. Bányászati és kohászati munkáin kívül zoológiaiakat is írt, melyek közül fontosabbak a következők : Horae entomologicae(Breslau 1825) ; Libellulinae europae (Leipzig 1840) ; Orthoptera (Leip-
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 4. kötet (Brutus–Csát), 413. oldal