Maros
Maros, a Tisza legnagyobb, baloldali mellékfolyója. Csik vármegyében ered, a Gyergyóimedence déli határán, Gyergyóvasláb községtől DK.-re, A Hargita vulkánsorának kitörése északra kényszerítette s csak Déda és Szászrégen közt tör keresztül, szűk, festői völgyben a Görgényiés Kelemen-havasok közt. Szászrégennél az Erdélyi-medence halmái közé ér, esése megecsökken, völgye kitágul s a medence halomvidékének lankás lejtői környezik. Itt két terrasz, a folyó két régibb völgyfenekének maradványai kisérik. Az alsó mintegy 20 m. magas a folyó mai ártere fölött, a másik mintegy. 60—80 m. magas. Az alsó terraszon vannak a községek, városok (Maros-Vásárhely, Marosujvár, Nagyenyed, Gyulafehérvár stb.), ezen van a nagy kenyérmezei csatatér, a. felsőn. várak foglalnak helyet (pl. Gyulafeliérvár vára). A folyó itt alföldiesen kanyarog széles árterén s héves árvizeivel sok bajt "] okoz. Dévánál elhagyja az Erdélyi-medencét s az Erdélyi-Érezhegység és a Polyana-Ruszka közt szorosabb, festőibb völgyben folyik. Ez a völgye téktonikús eredetű, azért változatos. Lippa és Máriaradna közt ér ki az Alföldre. Itt hatalmas törmelékkúpot épített, de.ebbe újra belevágódott s most széles, sekély völgye van az Alföldön. Ezen a törmelékkúpon . sokszor változtatta futását, régi medre Világos felé látható s a Körösökkel kapcsolódott. Másik régi medre. az Aranka DNy: felé, meg a Száraz-ér. ÉNY. felé. A folyó alföldi szakaszát szabályozták, árvízgátak közé fogták s a Tiszába való torkolását Szeged fölött rendezték. Erdélyben és a hegyek közt nincs begátolva a sok mellékpatak miatt, azért árvizei sokat pusztítanak. ; A M. házánk negyedik hosszuságú folyója, egész hossza 683 km., torkolatától való egyenes távolsága 425 km., vízterülete 27,049 km?. Szélessége Szászrégennél 70 m., Marosújvárnál 100, alsó folyásán 130—160 m. Legkisebb és legnagyobb vízállása közti különbség Gyulafehérvárnál 2-5 m., alsó folyásán 4—7 m. Esése 811 m., km.-kint 119 m., de nagyon egyenlőtlenül eloszolva. Marosújvártól torkolatáig evezős hajókkal járható, kisebb tutajok már Gyergyótól kezdve közlekednek rajta. Az ó- és középkorban igen nevezetes vízi út volt, mert ezen szállították az erdélyi só egy részét az Alföldre.
A M. mellékfolyóinak legnagyobb: részét az Erdélyi-medencében . szedi fel. A. Görgény, Nyárád és a két Küküllő a Hargita vulkánsoráróhozzák belé a vizet, a Sebes, Kudzsir, Sztrigy és Cserna a Déli-Kárpátokból, . jobbfelől az Aranyos az Erdélyi-Érezhegységből és a Gyalui-havasokból, Déván alul csak kisébb hegyi patakokat. vesz fel, az Alföldön pedig nincs mellékfolyója. Zóimtól kezdve, ahol az erdélyi határt átl lépi, jelentékenyebb mellékvize nincs.
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 13. kötet (Lovas–Mons)