Cegléd
Cegléd: város Pest m.-ben, a Duna-Tisza közén, a Kiskunság E-i szélén, Kecskeméttől 31 km-re É-ÉK-re. L: 33 942 (1910), 37 167 (1990). Nagy határú (népességének 15%-a tanyákon él) ellátóközpont, vasúti csomópont. Élelmiszer-, gép- és faipar. Homoki szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés. — A Ceglédi rét 17 ha nagyságú természetvédelmi terület (1990-től), számos védett növény termőhelye. Itt él pl. a ritka mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris) és a vitéz kosbor (O. militaris), a réti kardvirág (Gladiolus imbricatus), valamint a máj.-bán nagy tömegben virító pókbangó (Ophrys sphecodes). - Első írásos említésekor (1290, Chegled) királyi birtok volt. A tatárjárás (1241) nem semmisítette meg teljesen, a környék elpusztult településeinek lakossága is itt talált új lakóhelyet. Egyházas hely (1332-37). I. (Nagy) Lajos király Erzsébet királynénak adományozta (1358), aki 1368-ban az óbudai klarisszáknak adta tovább. Az adományt Zsigmond király megújította (1407). Az apácák az 1350-ben már meglévő Szt. Anna-kápolna mellé 1417 előtt templomot emeltek. I. Ulászló Ceglédnek 1444-ben mezővárosi rangot (oppidum), Hunyadi János vásártartási jogot adományozott. A mezőváros lakói megölték az apácák felettük hatalmaskodó tiszttartóját (1509). Az elégedetlen jobbágyság Mészáros Lőrinc plébánosuk vezetésével 2000 fős küldöttséggel vonult fel Pestre sérelmei orvoslására, majd csatlakozott Dózsa Gy. seregéhez (1514), s Cegléd a Dózsa-féle parasztfelkelés egyik központja lett.
Dózsa itt adta ki gyülekezésre felszólító kiáltványát (máj. 26-27.), szervezte seregét, s mondta el nemesség elleni nevezetes beszédét. 1526. szept. 25—26-án Ibrahim török nagyvezír elpusztította a várost, a tartós török hódoltság időszaka azonban csak 1541-ben kezdődött. Mint hódoltsági település szultáni kincstári birtok (kász) lett a budai pasa fennhatósága alatt, belső önkormányzati jogokkal és számos kiváltsággal (→Háromváros). 1597-ben a tizenötéves háború során a tatárok feldúlták, lakatlanná vált (1600), majd 1614-től lassan újranépesült. Eger visszavételével (1687) Cegléden
is megszűnt a török uralom, 1688-tól német császári fennhatóság alá került, s az apácák ismét birtokukba vették. 1704-ben Rákóczi hadseregének egyik gyülekezőhelye. 1709-ben a császári seregekkel szöv.-es szerbek végigpusztították, 1710- ben császári csapatok szállták meg. II. József rendeket feloszlató rendelete után a klarisszák vagyona, így Cegléd is a vallásalap tulajdonába került (1782). 1840-ben rendezett tanácsú városi rangra emelkedett, s az 1847-ben megépült, Ceglédet érintő Pest—Szolnok vasútvonal új lendületet adott fejlődésének. 1848-ban itt volt Kossuth alföldi toborzóútjának első állomása (Ceglédi beszéd, szept. 24.), amelynek hatására okt. 3-án 3000 Ceglédi önkéntes vonult fel Pestre. Határában Perczel Mór honvédserege győzelmet aratott a Ceglédet megszállva tartó, Ottinger vezette császári csapatok felett (1849. jan. 25.). 1864-ben felosztották a legelőket, s megszüntették az akolkerteket; a lakosság egy része - beépítve a legelőket - tanyákra költözött ki. 1877- ben 100 tagú küldöttség kereste fel Kossuthot („Ceglédi százak”) Torinóban (Turin), hogy hazatérésre bírja. Az 1890-es évek földmunkásmozgalmainak egyik jelentős színhelye volt. 1897 febr.-jában a Ceglédi születésű Várkonyi István a „független szoc.-k”- nak földmunkáskongresszust szervezett itt, majd szept.-ben Cegléden alapította meg a Független Szoc. Pártot. Urbán Pál a homokpusztai bérelt földeken nincstelen parasztokkal megalakította az ország első termelőszövetkezetét Homokpusztai Társulás néven (1902). Járási székh. (1950-84). - Itt töltötte diákéveit s tanult meg magyarul Toldy Ferenc. - Műemlékei: Szentháromság-szobor (barokk, 18. sz. vége), r. k. plébániatemplom (klasszicista, 1822-27), ref. templom (késő klasszicista, 1836-57; Hild J. tervezte; kupolája 1896-ban épült), a belváros romantikus és eklektikus lakóházai (19. sz. közepe és vége), Kossuth-szobor (1902; Horvay János munkája). Kossuth Múz. (al. 1917; helytörténeti gyújt, és 1848-as Kossuth-relikviák), —i Képtár (al. 1983), Iskolatörténeti és Egyházmúvészeti Múz. (1994). A Ceglédhez tartozó Szókehalom-pusztán a volt Kishartyáni-kúriában (kora romantikus, 1835; Hild J. tervezte) működött a Török J. által al. Gazdaképző Int. (1846—52). - Legjelentősebb lapjai: Ceglédi Újság (1899-1910), Ceglédi Napló (1918-34), Cegléd és Környéke (1925-33; 1946-48), Ceglédi Függetlenség (1933-44), Ceglédi Hírlap (1905-08; 1933-44, 1957-) stb. írod. Oppel J.: Czegléd a török alatt (1908); C. (szerk. Kolofont J., 1931); Kossuth-kultusz Czegléden (emlékkönyv, szerk. Dobos J., 1933); S. Szabó J.: A c.-i református iskola története 1545-1936 (1936); Petróci S.: C. településtörténete (1961); Hídvégi L.: Pusztabokrok. Adatok C. és környéke településtörténetéhez a régészet, történeti források és a földrajzi nevek alapján (1984); Novák J.: A három város ([Kecskemét, Nagykőrös, C.J, 1986).
Forrás: Magyar Nagylexikon, 5. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, 197. oldal