Chasles
Chasles (ejtsa: sál), 1. Michel, francia matemaikus, szül. Epernonban 1793 nov. 15., megh. 1880 . 12.1812—14-ben Párisban az École politechigue tanítványa volt, 1841 óta u. 0. a mechanika tára és 1851. az akadémia rendes tagja lett. C.
ike volta legnevezetesebb matematikusoknak ; dolgozatai a másodrendű felületekrevonatkoz- , melyeknek elméletét igen szép tételekkel gaz- Ította. Ő az ú. n. újabb (szintetikus) geometriáak megalapítója, mely egységes szempontokból árgyalja a geometriai alakzatok különböző tuajdonságait(Traitéde géometrie supérieure, 1852).
örténelmi műve: Apercu historigue sur 1 erigine et le développement des méthodes en géometrie kiváló fontosságú és annyiban különbözik előnyöen a geometria legtöbb történetétől, hogy benne em a geometerek életrajzát, hanem a tudományos rezéreszmék fejlődésének történetét találjuk. 867-ben C. nagy feltünést keltett Pascal egy lítólagos kéziratának kiadása által, mellyel azt bizonyította, hogy Pascal már jóval Newton előtt felfedezte a gravitáció törvényét. 1869-ben maga is belátta, hogy egy szédelgő áldozata lett és azt készséggel el is ismerte. Daudet Limmortel ce. szatirikus regényének főcselekményét az ő esete szolgáltatta. V. ö. Gulyás P., Irodalmi hamisítások. (Magy. könyvszemle, 1909).
2. C., Philarete franciaíró, szül.Mainvilliersben, Chartres mellett, 1798 okt. 8., megh. Velencében 1873 júl. 18. Fiatal korában könyvnyomdász volt ; mint állítólagos forradalmárt elfogták, szabadon bocsátása után Angliába ment, 1837. a Bibliothőgue Mazarin őre és a College de France-on az idegen nyelvek és irodalmak tanára lett. C. termékeny író volt, aki napilapokba és folyóiratokba számos irodalomtörténeti értekezést és tárcát írt, melyek színe-java Études do littérature comparée (1847—54, 11 köt.) c. jelent meg ; ezenkívül írt számos novellát, regényt, utirajzot, történeti tanulmányt stb.
Forrás: Révai Nagy Lexikona, 4. kötet (Brutus–Csát), 417. oldal