Hruby
Hruby z Jeleni [hrubi z jelenyí], Rehoí (1460 k. — 1514 k.): cseh író, publicista, műfordító. A cseh humanizmus egyik kiváló reprezentánsa. Vidéki kisnemesi családból származott. 1506-ban Prágába költözött, és a városi polgárság szenvedélyes szószólója lett a főrendek elleni küzdelemben. Munkásságának javát fordításai teszik ki (Aranyszájú Szent János, Cicero, Betrarca, Vatta, Erasmus, a latinul író cseh humanisták közül: HaSistejnsky Lobkovic, Bísecky), de két eredeti írása, a Napomenutí Brazanűm ('Figyelmeztetés a prágaiaknak', 1513) és egy irat a jobbágyság eltörlésének követelményével a huszitizmus és humanizmus eszméinek mesteri szintéziseként e korszak egyik legfigyelemreméltóbb politikai —irodalmi terméke. 0 Irod.: J. Truhlár: Humanismus a humanisté v Cechách za krále Vladislava (II., 1894). Sándor László Hrusevszkij,Mihajlo Szergijovics; Grusevszkij (nevének oroszos változata); (Holm, 1866. szept. 19.—Kiszlovodszk, 1 934. nov. 25.): ukrán irodalomtörténész, történész. Tehetős hivatalnok fia. Lvovban 1894-től egyetemi tanár, 1897-től a polgári nacionalista Sevcsenko-eg yesület elnöke, szerkesztette a Literaturnonaukovij visztnik folyóiratot (1907-től). Az 1. világháború alatt az Ukrajnát Oroszo.-tól elszakítani kívánó mozgalom szervezője, 1917-ben az ellenforradalmi Központi Bada élén állt, 1919-ben Ausztriába emigrált. Röviddel visszatérése (1924) után beválasztották az Ukrán, majd a Szovjet Tudományos Akadémia tagjai közé (1924, ill. 1929).
A 20. sz.-i ukrán nacionalizmus egyik teoretikus megalapozója. Ukrajna történetével és irodalmával foglalkozó munkáiban az osztályharc valóságátél eltekintve a nemzet históriai és irodalmi életét osztatlan folyamatként, a nemzeti egység és harmónia szellemében rajzolta fel. Ukrajna „európaizálását" hirdette, a Nyugat-Európához, kivált Németo.-hoz kapcsolódó, de az ukrán társadalmi fejlődésnek megfelelően „polgárság nélküli" nemzeti felemelkedést. Hatása az emigránsok körében ma is számottevő, elutasításra talál azonban az ukrán marxista kritika részéről.
Főművei: Isztorija Ukraini-Ruszi ('Ukrajna-Ruszj története', 1898—1936): Ocserki isztorii ukrainszkoho naroda ('Az ukrán nép történetének fő vonásai', 1904); Isztorija ukrainszko'i literaturi ('Az ukrán irodalom története', 1923—1927).
Radó György
Forrás: Világirodalmi lexikon, 4. kötet