Wisconsin
1. a róla elnevezett amerikai állam 960 km. hosszu folyója, annak É-i részében ered és Prairie du Chien közelében a Misszisszippibe torkollik. Portagetől kezdve, ahol a Fox-river felé egy csatorna ágazik ki, hajózható. - 2. W., az amerikai államok egyike a Felső-tó, Michigan, a Michigan-tó, Illinois, Misszisszippi, Iowa és Minnesota közt, 145 140 km
2 területtel, (1890) 1 686 880 (1840. még csak 30 946, 1860. pedig 775 881) lak. Ny-i részében levő néhány nagyobb emelkedést leszámítva, átlag 300 m. magas, hullámos-dombos síkság. Fő folyói a St. Louis és Montreal, amelyek a Felső-tóba, a Manitowoc, Sheboygan, Milwaukee és Root, amelyek a Michigan-tóba ömlenek, végül a Misszisszippi a maga mellékvizeivel (St-Croix, Chippewa, Black, W., Rock, Southern Fox és Des Plaines). Számos tava közül a legnagyobb a Winnebago. Az éghajlat egészséges; a nyár nem tikkasztó, az ősz igen szép és a tél meglehetősen hideg, de egyenletes. Fő foglalkozás a földmívelés. 1894. termett 34 millió bushel kukorica, 11,6 millió bushel búza, 60 millió bushel zab, 4 millió bushel rizs, 12 millió bushel burgonya, 2,3 millió tonna széna és 19 millió font dohány; azonkivül alma, répa, kender, len és komló. A szarvasmarhák száma 1
1/
2, a juhoké és disznóké 1-1 millió és a lovaék 475 600. Az erdők jó épületfát szolgáltatnak. Michigan (l. o.) vasérctelepei ide is benyúlnak; vason kivül szolgáltatott a bányászat
1/
2 millió dollár értékben meszet és 133 000 dollár értékü gránitot. Az ipartelepek közt első helyen állanak a vasöntők, hengerművek, üveghuták, gyapjufonók és szövők, gép-, bőr- és sörgyárak. W. 68 countyra van beosztva. Székhelye Madison; legnagyobb városa Milwaukee. a 2-2 évre választott törvényhozó testület 33 szenátorból és 100 képviselőből áll. A kongresszusba 2 szenátort és 100 képviselőt küld. Az iskolai választásoknál a nők is szavaznak. W. egykoron része volt az ÉNy-i terrotoriumnak és egymás után Indiana, Illinois és Michigan államokhoz tartozott. 1836. Iowavel együtt territoriummá alkották, de már 1838. Iowa önállóvá lett. 1848 máj. 29-én W.-t is állammá tették. V. ö. Thwaites, Story of W. (Boston 1890).