Prus
Prus fprusz], Boleslaw; Aleksander Glo- 'wacki (családi név) (Hrubieszów, 1847. aug. 20.—Varsó, 1912. máj. 19.): lengyel író. Apja uradalmi írnok volt. Tizenhat éves gimnazistaként részt vett és megsebesült az 1863-as felkelésben. A cári hatóságok bebörtönözték, s csak fiatal korára való tekintettel nem ítélték el. A varsói Szkola Gtówna (tkp. műegyetem) matematika— fizika szakára járt két évig, de ezután önállóan képezte magát, miközben volt házitánító, nevelő, gyári munkás. 1864-ben jelent meg az első humoreszkje, s egyre inkább az újságírás vált fő foglalkozásává. Mint újságírót is a pozitivizmus elvei vezérelték.
Az író nemcsak a lengyel realizmus egyik legjelentősebb alakja, hanem azt lehet mondani, hogy — a nagy oroszokon kívül — a kelet-európai realizmus legjelentősebb képviselője is. A publicisztikával párhuzamosan futó szépírói pályáját humoreszkekkel kezdte, melyek a To i owo ('Ez és az', 1873) és a Klopoty babuni ('A néne gondjai', 1874) c. kötetekben jelentek meg. Ezekről tért át — Dickens és Hugó hatását levetkőzve — az elbeszélésekre, melyekben már a Balzac- szerű realista szólal meg: Pierwsze. opowiadania ('Első elbeszélések', 1881); Szkice i obrazki ('Vázlatok és képek', 1885); Drobiazgi ('Apróságok', 1891); Opowiadania wieczorne ('Esti beszélyek', 1895). Az 1880-as évektől elmélyülő művészete ezután jutott el a regényig. Első regénye a Placówka ('Őrhely', 1886) a paraszt példáján mutatja meg a német gyarmatosítás feltartóztatásának lehetőségét. Ezután következett egyik fő műve, a Lalka (reg., 1887—1889: Mészáros I., A bábu, 1952; filmváltozat W. J. Has, 1968, mo.-i bemutató 1970), mely nemcsak Wokulskinak, 180 1863-as felkelőnek a karrierregénye, nemcsak széles — és tegyük hozzá: keserű — társadalmi körkép az 1878—1879-es két év Varsójáról, hanem egy betétregény, egy fiktív napló beiktatásával Prus egészen a napóleoni háborúkig, ill. az 1848-as magyar szabadságharcig visszamenőleg legalábbis jelezte az előzményeket is. Stílusművészete, melyre a humor és líraiság egybekapcsolása a legjellemzőbb, s mely azután Csehov novelláit fogja jellemezni, e betétregényben csillog a legfényesebben. Másik nagy műve, a Faraon (reg., 1895—1896: Havas J., A fáraó, 1929; ebből 1965-ben lengyel film készült J. Kawalerowicz rendezésében) azon kevés kelet-európai történelmi regények egyike, melyeknek nem csupán a témája történelmi — itt az ókori Egyiptom —, hanem a történelem folyásáról, a hatalom mechanizmusairól is van mondanivalójuk. A részletek pontos megrajzolásával, alakjainak pszichológiai hitelességével, a társadalmi háttér felfestésével Prus tudatosan szemben állt a divatos Dumas—Sienkieuricz-fé\e történelmi regény típusával. A századforduló után munkássága lehanyatlott. Erről tanúskodik Dzieci ('Gyermekek', 1909) c. regénye, melyben értetlenül ábrázolja az 1905- ös forradalom eseményeit.
Gyűjt, kiad.: Pisma 1—29. köt. ('Művei', 1948—1952); Kroniki 1—20. köt. ('Krónikák', publicisztikai írásai, 1956—1970).
Egyéb főbb művei: Emancypantki ('Az emancipált nők', reg., 1890—1893; filmváltozat: 1982, rendező: S. Rózeuncz)-, Przemiany ('Változások', befejezetlen reg., 1911—1912).
Magyarul még: 1 elb. (n. n., A Hét, 1898, 18.); 1 nla (n. n., Világ, 1912, 216. 1.); 1 nla (Telekes B., K. Hamsun: Viktória; P. Boleslaw: Mihók, a buta, 1921); Antek c. nla magyar tv-filmen (rend.: Jankowich K., Magyar Televízió, 1973. júl. 3.); A mellény c. nla lengyel tv-filmen (rend.: S. Jedryka, Magyar Televízió, 1974. jún. 26); 1 elb. (Havrilla Mária, Új Tükör, 1987, 30.). O írod.: Z. Szweykowski: Lalka Boleslawa Prusa (1935); J. Putrament: Struktura nowel Prusa (1936); Z. Szweykowski: Twórczosc Boleslawa Prusa 1—2. köt., (1947); Vidor M.: Egy lengyel klasszikus (Nagyv, 1957, 6.); V. V. Vorovszkij: Boleslaw Prus (Irodalmi esszék és kritikák, 1961); S. Melkowski: Poglady estetyczne i dzialalnosc krytycznoliteracka Boleslawa Prusa (1963); H. Markiewicz: Prus i Zeromski (1964); J. Kulczycka—Sálon i: Boleslaw Prus (1964); K. Tokarzówna—S. Fita: Boleslaw Prus 1847— 1912. Kalendarz zycia i twórczosci (1969). Bojtár Endre név); Franciszek Ksawery (családi név); (Wolyn, 1907. dec. 4.—Hamm mellett, NSZK, 1950. jún. 13.): lengyel író, publicista. 1927-től 1932-ig jogot tanult a Jagelló Egyetemen. 1936-ban részt vett a spanyol polgárháborúban, tudósítóként. Erről írt W czerwonej Hiszpanii ('A vörös Spanyolországban', 1937) c. publicisztikai kötetében. 1939-től a nyugati lengyel hadsereg katonájaként részt vett a 2. világháború harcaiban. Az emigrációs kormány diplomatájaként 1941-től 1942-ig a SZUban sajtóattasé volt és a Polska c. hetilapot szerkesztette. 1945-től 1950-ig Lengyelo. hollandiai nagykövete volt. Autóbaleset áldozata lett.
A nemesi kultúra hagyományaihoz kapcsolódott, de a politikai és társadalmi radikalizmushoz jutott el. Publicisztikai írásaiban önálló, kritikus álláspontot foglalt el a két háború közti időszak lengyel és nemzetközi problémáival kapcsolatban. Riportjai mélyrehatóak és realisták, temperamentumos és olyan újságíróról vallanak, akinek érzéke van az aktualitások és írói fogások iránt. Legsikeresebb riportkötetei: Sarajevo (1914); Szanghaj (1932); Gdansk (1932); Palestyna po raz trzeci ('Palesztina harmadszor', 1933); Podrózpo Polsce ('Utazás Lengyelországban', 1937).
Regényeket és elbeszéléseket is írt, amelyekben elsősorban lengyel témákkal foglalkozik, főként az 1939. szeptemberi lengyel vereség okait elemzi: Droga wiodla przez Narwik ('Az út a Narwikon át vezetett', reg., 1941); Trzynascie opowiesci ('Tizenhárom történet', elb.-ek, 1946).
Két eszszékötete ismert: A Margrabia Wielkopolski ('A nagylengyel őrgróf, 1944), amelyben az emigrációs körök szovjetellenes orientációjának történeti kritikáját kísérli meg, és Opowiesc o Mickiewiczu ('Történet Mickiewiczről', 1956). O 1975-ben a Lengyel Újságírók Szövetsége róla elnevezett díjat alapított.
Magyarul: 1 nla (Sinkó F., Vig, 1961, 3.); A szamarkandi kürtös (Kovács I., Szenyán E., vál. elb.-ek, 1982).
Rózaniec z granatów ('Rózsafüzér gránátokból') c. elb.-bői 1970-ben J. Rutkiewicz rendezésében azonos címmel film készült.
Gyűjteményes kiad.: Wybór pism publicystycznych (1—2. köt., 1966). O írod.: Z. Ziatek: Ksawery Pruszynski (1972); J. Paclawski: Ksawery Pruszynski (1974); uő: Próza fabularna Ksawerego Pruszynskiego (1975).
Fejér Irén
Forrás: Világirodalmi lexikon, 11. kötet